2008. december 20., szombat

Karácsony

Bejegyezte: Anya dátum: 23:27 0 megjegyzés
Karácsony ünnepén
az a kívánságom.
Legyen boldog mindenki
ezen a világon.
Itt is, ott is mindenütt
legyen olyan béke,
mint amilyen bent lakik
az emberek szívébe.

2008. december 8., hétfő

Mikulás

Bejegyezte: Anya dátum: 18:18 0 megjegyzés
Hát kérem szépen hozzánk is megérkezett a mikulás. Hozott sok-sok csokoládét, mandarint, almát, diót, mogyorót.
Azt hozott ám ajándékokat is. Nappy kutyusokat, Kolompos, Halász Judit, Zene ovi cd-t, kis ceruza tartót, és illatos fur berries-t.
Ami a legnagyobb ajándék volt: 6án szombaton minimax szülinapi bulijára mentünk. Első sorban Alma együttes, Kolompos koncertre. (bővebben fényképekkel gazdagítva új bejegyzésbe írok róla.)
a ceruza tartó.....

illatos labda......

1 ÉV ....... :)

Bejegyezte: Anya dátum: 14:28 0 megjegyzés
Hihetetlen hogy elszaladt 1 év! November 29én megünnepeltük Alexandra első születés napját!
Rengeteg minden történt. Voltak nehéz, fájdalmas, és persze sokkal több szebbnél szebb pillanatok!
Ha lassabban is, de megtanult felülni, mászni, és felállni. Egyre több helyen kapaszkodik meg és áll fel. Úgyhogy hamarosan már ő is a többiekkel együtt fog szaladgálni.
Ezúton kívánok az én kis drágámbnak BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT!

Torta fogyasztás közepette....

Íme a tortája........

Kitérő: a tortát én magam készítettem. Ígétrem fel fog kerülni az Ételek nagy családban című blogomba.
Ilyet kapott.....
(a kép csak illusztráció)

Névnap :)

Bejegyezte: Anya dátum: 12:51 0 megjegyzés
Bebe megkaptam a bombont nevem napjára! Íme így nézett ki! Ja, és naon fincsi volt! Nyamnyam:)Kaptam még 2db könyvet!
Íme az 1ik......
Ez pedik a a másik........

És nem utolsó sorban kaptam még 1 filmet is! Íme ezt itt>>>>>



No meg kaptam még hapci virágokat: mikulás virág, rózsa.
Ide pedig tennék egy megjegyzést: Kedves "cucupig"! Válaszolnék a nem közzétett megjegyzésedre: naon fincsi volt a bombon. Rég múlt idők emlékét idézte fel bennem!

2008. december 1., hétfő

Koncert :)

Bejegyezte: Anya dátum: 23:13 0 megjegyzés

2008. november 23-án fergeteges Halász Judit koncerten voltunk. Azon a napon két koncert is volt. Az első 10kor kezdődött a másik délután 4kor.
Mivel a 4 lánnyal reggel nem olyan könnyű elindulni, hisz sokban függ, hogy mikor kelnek fel. Ezért reggel szép kényelmesen elkészültünk. Olyan 11körül érkeztünk a helyszínre.
A portán akadt egy kommunikációs problémánk. De végül is a hölgy sikeresen elmondta, hogy az a jegy amelyet most megveszünk azzal egész nap ott tudunk lenni. És ha közben elhagyjuk a helyszínt vissza is mehetünk vele. Jippié :)
Bár a hölgy azt álította, hogy a koncertből már nincs sok hátra, mégis miután bementünk, legalább még 3/4 órát tartott.
A koncertről készült felvétel is. Ki is élveztük. A lányok is, és a mama is adott a néninek interjút. Reméljük benne lesz majd a koncertről készült filmen. Ha kiadják mindenképp beszerezzük..... :))
A lányok is, a mama is, és én is nagyon élveztük. A mamával időnként megkönnyeztünk az emlékek végett. Szinte egész végig a színpad mellett csápoltak a csajok. Még a kezüket is megsimogatta Judtka néni. Ez úgy történt, hogy a színpad mellett én gugolván rajtam állt a három gyermek, hogy fel tudják rakni a kezüket. A második koncert végén adtunk Judka néninek mézeskalács ajándékot is. A két koncert között pedig dedikált is nekünk Judka néni.
Nagyon nagy émlék lesz mindenkinek.
A nap végére jól elfáradtunk.

Íme egy kis bemutató.......

2008. november 15., szombat

Ilyeneket vettem.....

Bejegyezte: Anya dátum: 12:57 0 megjegyzés
Szóval az oviba mindig szokott lenni olyan, hogy különféle árusok jönnek és néha egész jó dolgokat árulnak. Így a mostani árusításon sikerült 3 ilyet beszereznem. Már nagyon rámfért.

2008. november 12., szerda

Névnap :)

Bejegyezte: Anya dátum: 15:08 2 megjegyzés
Ilyet szeretnék kapni névnapomra :)
Anyai nagymamámnál mindig volt ilyen deszert, és nagyon szerettem gyermekként.

2008. november 7., péntek

Összegzés...

Bejegyezte: Anya dátum: 11:26 0 megjegyzés
Megint csak régóta nem írtam blogot. Az idő rabja vagyok. Sok a teendő és kezdek lemerülni. Fog tündér meglátogatása utáni napok eseményei.
Barbara: október11-én abban a megtiszteltetésben volt része, hogy behívták bemutató napra. Merthogy szombaton amolyan nevelési nap volt (elnézést a pontos megnevezést nem tudom) , melyet a mi óvodánk tartott. Ilyenkor más óvodákból iskolákból eljönnek megnézni az ovo néniket hogy hogyan dolgoznak, a gyerekekkel. Ezért a csoportból kiválasztottak néhány gyereket akikkel bemutatót lehet tartani. Bár Barbara meghátrált az izgatottságtól, hogy sokan nézik őket, meg izgult is, de azért büszke vagyok rá. És köszönet az ovo néniknek, hogy a Barbarára is gondolta.
Volt mindenszentek napja. Ezért elkészítettük életünk első tök lámpását. Sajna nem sikerült fényképet készíteni róla. Pedig jól sikerült és a lányok élvezték a dolgot, hogy világít. Olyan 5,5 kg volt a tök, három arccal rendelkezett.
Alexandra: 2008. október 25-én kibújt a 7. foga. 2008. november 6.-án felállt. Borinak megint úgy alakult, hogy el tudott hozzánk jönni. Nagyban tesszük a dolgunkat, mire bemegyünk az Alexandra szobájába, Bori felkiált felállt! Vót nagy örömködés. Nikinek is szóltunk, hogy jöjjön hamar nézze meg. Niki elkezdett bohóckodni és Alexandra, próbált az ágyára feljutni.
Niki: szegénykém szerdán hazafelé sz óvodából elesett. Sajnos pont úgy esett, hogy a beton szélébe verte be az állát. Rohanás fel sebet ellátni. Mivel mélynek ítéltem meg, így gyors kör telefon, anyunk doktor néninek. Úgyhogy a kórházba kötött ki. Hála istennek nem olyan vészes, mint amilyennek hangzik. Kis seb csak mély, ezért valami új fajta ragasztóval, összeragasztották. Így most pihi, kímélő életmód. Bár Niki nem zavartatja magát, mert ugyanúgy motorral közlekedik.
Kingus: vele nem történt különöseb nagy esemény. Ő csak rajzolrajzolrajzolrajzol. Valószínű rajzba fojtja bánatát. De egyre ügyesebb és egyre jobbakat rajzol. Büszke vagyok rá!
Úgy kb ennyi történt mióta nem írtam. Most készülünk Alex első szülinapjára, mikulásra, Barbi név napjára, szülinapjára, karácsonyra.

2008. október 21., kedd

Fogtündér

Bejegyezte: Anya dátum: 23:20 0 megjegyzés
Jelentem 2008.10.18.-án szombat este Barbinak kiesett az első foga. Így a párna alá is tettük gyorsan hogy jöjjön a fogtündér. Vasárnap reggel mikor a fürdőben punnyattam a nagyok már korábban felkeltek és izgattotan jöttek be hozzám. Barbara csillogó tekintetten izgatottan kitörő örömmel mesélte:
- anya elvitte a fogam a fogtündér, és nézd ezt hozta
- mit kicsim
- hát pénzt. 100 ft meg ez mennyi hányas?
- az kicsim 200 ft. Hozd a piros pénztárcát és tegyük bele.
Majd szaladt a pénztárcáért és beleraktuk. Majd megbeszéltük, hogy vigyázok rá, a következő fogig. De legközelebb inkább valami ajándékot kér majd a fogtündértől. Így majd együtt elköltjük a pénzt.
Felejthetelen érzés volt az az öröm, ahogy elmesélte az egészet. Egyszerűen leírhatalan. Az ilyet át kell élni. Ezek a pillanatok annyirra sok erőt adnak, hogy "túléljek" minden nehézséget.

2008. október 14., kedd

Fog

Bejegyezte: Anya dátum: 22:14 0 megjegyzés
Végrevégrevégre elkezdődött. Igaz izgultam miatta és még egy kis izgulat van bennem. Már laza volt de még nem mozgott. Ja, hogy miről is van szó. Jelentem Barbarának 2008.10.13.-án elkezdett nagyon mozogni a jobb 1-es foga. Kiesés még várat magára. Remélem a napokban kiesik. Aztán ha kiesik megy a párna alá, hogy a fogtündér hozzon érte valamit cserébe.

Hatássok

Bejegyezte: Anya dátum: 22:04 0 megjegyzés
Kivettem könyvtárból azt a könyvet melyből a szülőin olvastak fel nekünk. Nagy hatással van még mindig rám Ferike és apuka története. Most, hogy tovább is olvasom az élmény fokozódik. Olvasok közben még egy könyvet. A szeretetről, kapcsolatról, családi összhangról szól. Ez a két könyv volt az utolsó csepp a pohárba, hogy belefogjak egy nevelési irányelveket adó blog írásában. Remélem hasznos lesz. Részletek ITT.

Ül...

Bejegyezte: Anya dátum: 21:50 0 megjegyzés
Jelentem 2008.10.11.-én szombat délután a közös zene hallgatás, éneklés közepette Alexandra felhúzta a térdét, majd a kezére támaszkodott és felült. Vót nagy örömködés. Az összes nővére köré csoportosult és együtt örültünk. Ami persze Alexandrának is tetszett. Ügyes vagy Pimpike.

2008. október 9., csütörtök

Elgondolkodtató

Bejegyezte: Anya dátum: 10:18 4 megjegyzés
Az elmúlt napokban ugyebár voltam egy pár szülői értekezleten. Az egyiken ezt olvasták fel nekünk. Úgy érzem meg kell osztanom, mert valóban elgondolkodtató.


Szinaptikus kapcsolatok-endorfin

A gyermekorvosi nagykönyvek mindig is leírták, hogy a kisgyerek alaphangulata - ha testileg és lelkileg rendben van - derűs. Az-az: "az endorfin termelés" - mondjuk így, az egyszerűség kedvéért -, megfelelő szintű.
Ha egy apa elhiszi a pszichológusnak, hogy jó lenne, ha ő is töltene naponta tíz-húsz percet gyermekével, ha bemenne hozzá, mikor időben ér haza, és nem kell ehhez játékmatadornak lennie, üljön csak le a szőnyegre, a gyerek majd kezd vele valamit, tapasztalni fogjuk, hogy a gyerek felcsillanó örömmel fogadja és hamarosan játszani kezd vele. Persze, az tanácsolható, hogy ne hagyja résnyire nyitva az ajtót, hogy azon keresztül nézze közben a tévét, ne vigye be a Népsrotot, hanem legyen ott tényleg a gyereke számára.
Ferike mondjuk, két és fél éves. Apa belép, Ferike ragyog. Odalöki a labdát. Apa zseniális, visszalöki. Esetleg még az is eszükbe jut, hogy szétterpesztik a lábukat és úgy lökdösik egymásnak, hogy a labda ne tudjon oldalra elgurulni. Ferike boldogan sikongat, nevet. "Az endorfintermelés" magas.
De mi, apák, ambiciózus emberek vagyunk . Egy idő után eszünkbe jut, hogy ha már itt töltöm az időmet, fejleszteni fogom ezt a gyereket.
- Nézd , Ferikém, neked azért dől le mindig a toronyépítő, mert a kisebb kockát teszed alulra és arra rakod a nagyot. Na már most, kisfiam: elemi statikai elv, hogy a nagy kockát tesszük alulra, és arra a kisebbet. Mindig, amelyek következik! Látod!?! Apának milyen szép magasra sikerült!
Ferike még mosolyog. ( Ha nem is ragyog már úgy, mint a magyarázat előtt.) És ledönti a tornyot. Aztán ő is építeni kezd, és megint a kis kockát teszi alulra.
Apa kissé feszült, ideges.
Hát nem akar fejlődni ez a gyerek?
Előveszi a mérhetetlenül ronda műanyag gömböt, amelybe különböző lukakon különböző alakú figurákat lehet bedobni.
- Nézd, Ferikém, látod itt a kezemben ezt az ötágú fekete csillagot?
Ferike bólogat.
Apa megkérdezi:
-Hát látsz te is itt a gömbön ugyanilyet?
Ferike - hála istennek - sehol nem lát ugyanolyat a gömbön!
Ugyanis számára a luk nem azonos az apa kezében tartott testtel és a kontúr a test formájával. (Ha az lenne, gondolkodása nem volna konkrét, és nem tudna megtanulni beszélni.)
Apa diadalmasan megmutatja.
- Nézd, itt van. És akkor ezt itt így be tudom dobni. Látod?
Ferike bólogat.
Apa most kezébe veszi a rózsaszínű tojást.
- És most akkor ezt hol fogod bedobni?
Ferike kitűnő megfigyelő, és nagyszerű utánzó fogja tehát a rózsaszín tojást, és, hiába forgatta el apa a gömböt, megkeresi azt a pontot, ahol apa a csillagot bedobta és megpróbálja a tojást is ott beerőltetni.
Nem megy.
Apa kétségbeesik. Eddig nem is vette észre, hogy fia, úgy látszik speciális fejlesztésre szorul.
- De Ferikém! - mondja kissé felháborodottan.
Mire idáig elértünk, Ferike arcáról lehervad a mosoly, szemében megjelenik az a speciális, érdektelen, üveges tekintet.
"Az endorfintermelés" leáll.
A szabadon játszó gyerek "endorfintermelése" magas, fejlődése töretlen.
A fejlesztett gyerek fejlődése - "endorfintermelésével" együtt - leáll.

Vekerdy Tamás: Gyerekek óvodák, iskolák


Szerintem elég tanulságos kis történet mindenkinek, és igazán érdemes rajta elgondolkodni.

2008. október 8., szerda

Idő

Bejegyezte: Anya dátum: 22:14 0 megjegyzés
Megint úgy szalad az idő. Minden nap eltervezem, hogy végre tartok élménybeszámolót, de egész egyszerűen úgy teli vagyunk programokkal, hogy levegőt venni alig tudok.
Barbi hétfőn és csütörtökön táncolni jár. Bibi már nagyok vagyunk, mert 2 éve járunk táncolni, ezért egy csoporttal feljebb kerültünk. Most már kezdődik a komolyabb munka. Kapott szép táncos nadrágot és kap egyesület pólót is.
Niki is jár ám táncolni. Ő a kicsiknél van, de úgy csinálja, mintha régóta ezt csinálná. Mondjuk a Barbitól ő sokat tanult. Neki is van szép táncos ruhája. Igazi tüllös rózsaszín dressz. Nagyon aranyos benne. Ovódába is sikeresen beszoktunk. Igaz néha voltak nehéz napok, meg biztos lesz még, de most már könnyen bemegy és jól is érzi magát.
Kingának is vannak programjai. Keddenként elkezdtünk korcsolyázni. Együtt mennek a Barbiékkal. Igaz ketté osztották őket. Az egyik csoportba vannak azok akik tavaly is jártak, a kezdő csoporttal pedig Laci bácsi foglalkozik. Kingus első alkalommal sírt ha elesett meg nagyon megijedt, de a másodikra már nagyon ügyes. Mivel ő nagyon precíz, ezért mindent pontosan csinál végig, és már nem sír ha elesik. Szombatonként pedig rajz tanfolyamra járunk. Nagyon tetszik neki. A tanár néni azt mondta, hogy jó mert nagy átéléssel csinálja.
Alexandra meg segít szétpakolni. Már kúszik, és amit csak ér azt szétpakolja. Már pápázni is tudunk. Fehéredik egy fogunk. Szóval zsiványkodik.
Egy kis érdekesség:
Van ugyebár a mi életünkben egy hatalmas nagy segítség, ő Bori. Neki van egy nagyon kedves barátja akivel ő most együtt van. Egyszer Ő azt mondta valamilyen oknál fogva Alexandrára, hogy Pimpike. Így Alexandra azóta Pimpike. Így ily módon sugallom kedves barát, hogy Pimpike már csak pimpike marad még egy jó darabig. Köszönjük neked, mert nagyon aranyos és még hallgat is rá. :))
Lezajlottak a szülői értekezletek az oviba. Múlt hét csütörtöktől 4 szülőin voltam. Az élmény sokkoló is volt meg nagyon tanulságos is egyszere.

2008. szeptember 25., csütörtök

Hetek

Bejegyezte: Anya dátum: 9:56 0 megjegyzés
Megint régen volt időm írni. Sok minden történt. Lányok átestek első ovódai betegségükön. Azt a hányós vírust kapták el. Természetesen mi is átestünk rajta. Fel kell készülni, ahogy öregedünk egyre inkább mi is elkapjuk a betegségeket tőlük. Vigyáznunk kell magunkra. A gyerekek már jól vannak. Mi még kicsi takony kórósak vagyunk. No meg pimpike is. Remélem hamar túl esünk ezen is.
Szombaton ugye a a nagyok a mamánál gyógyultak, így a két kicsi társaságában el tudtunk menni az évente megrendezésre kerülő, melyet az anya tejes babáknak és mamáknak rendeznek. Volt elismerés melyet én kaptam, mivel több mint 6 hónapig anya tejjel táplálom, a gyermeket. Volt sok kiállított termék, információ bemutató, mely az egészséggel, az anyákkal, gyermekekkel volt kapcsolatos. Kaptunk ajándékokat, és tombola jegyeket. Nyertem is egy csomó mindent. Pl : orrszívót, hasznos cd, könyv, homeopátiás infó, és a az egyik fődíjjat is megnyertem. Egy nagy ajándék kosár volt tele minden finommal. Volt benne nyuszigolyó, pezsgő, süti, rizs pufi, és egy mese könyv. Le van fényképezve, de apa telefonjában van benne. Szóval jó volt.
Totál besűrűsödött a programunk. Barbi heti 2x táncol, Niki heti 1x. Ovódával korcsolya. Kingusnak találtam végre egy rajz szak kört. Ahova szombaton megyünk először. Fognak rajzolni, festeni agyagozni. Remélem tetszeni fog neki. Közben apánál dolgozom, és itthon is próbálom a rendet kialakítani. Közben a barátok, ismerősök is nógatnak, hogy mikor találkozzunk már. Szóval szét szednek.

2008. szeptember 10., szerda

Drnéni+fog

Bejegyezte: Anya dátum: 12:26 0 megjegyzés
Megint régen írtam! Egész egyszerűen be vagyok havazódva! Voltunk Alexandrával dr néninél. Kötelező mérések és állapot felmérés. Minden rendben van. 70 cm és 7740g súly. Növünk rendesen. Jelentem kibújt a bal 2-es. Pontosan 2008.09.09. hétfő.
Most csak ennyi. Kicsit nyugi lesz jövök és mindent pótlók.




2008. szeptember 2., kedd

Nyár vég / tanév / ősz

Bejegyezte: Anya dátum: 22:43 0 megjegyzés
Bár semmi őszi idő nincs, de mégis beléptünk az őszbe. Egen elkezdődött az ovi. Bár még csak egy napot voltunk, ugyanis ma szemészeten, és fodrásznál jártunk. Kinga kivételével mindegyik gyermek szemében találtak valami rövidlátásra utaló jeleket. Szemüveg még nem javasolt. Csak vissza kell mennünk 3 hónap múlva. Szemészet után családi haj nyírás történt. Ja egen Alexandra és apuka kivételével. Még engem is megnyírtak. Majd ha készül rólam fotó megmutatom.
Ugyebár augusztus utolsó hetében (25-28) voltunk nyaralni. Valami csodás volt részletes beszámoló persze lesz. Számomra egy felejthetetlen élmény volt. Annyira élveztem mikor a gyermekkel lecsúsztam a vízi csúszdán. Egy röpke pillanatra ki bírtam kapcsolni, és felhőtlenül boldog lenni. Jó volt. :)

2008. augusztus 22., péntek

Egen....

Bejegyezte: Anya dátum: 23:19 0 megjegyzés
És (bár tudom így nem kezdünk mondatot) kedden megérkezett hozzánk Bori! Bár biztos forrásból tudom, hogy valakinek a szívfájdalma ellenére, és csak egy rövidke időre, de itt volt. Ugyanis a mai napon volt nálunk az utolsó nap. Igaz ez most rövidebb távollét lesz majd. Mikor megérkezett a lányok egyből szétszedték. Majd sokkolták a hírek amik történtek. Nu meg azt a lányok pillanatok alatt le is fárasztották. Így megint jót fog tenni egy kis pihenés. Kaptunk egy csomó csokit. én pedig egy olyan banános hűtő mágnest, mely jegyzetfüzet egyben, és ceruza is van hozzá. (fotó lesz róla) Igazi Angol honból származik. Bebebe. Alig várjuk, hogy megint visszatérjen.
Köszönjük ezt a pár napot! :)

2008. augusztus 18., hétfő

Vissza számlálás...

Bejegyezte: Anya dátum: 22:30 0 megjegyzés
Már csak ez a hét és jövő hét azt kezdődik az ovi! Már nagyon várják a lányok is és én is .
Szerintem azok a szülők akiknek több gyermekük van, és a rendszer miatt nem mehet egész nyáron a gyermekük intézménybe, azok ovóda ideje alatt bírják magukat kipihenni egy kicsit. Hisz akkor legalább csak 1 gyermek van otthon. Persze ez azoknál él igazán ahol kis kor különbség van a gyermekek között, és még nem értek meg a táborozásra. Meg persze nagymama hiány van.
Így alig várom már én is az ovit. Lesz dolgom elég.
1. személyit csináltatni - lejárt
2. lányoknak lakcím kártyája
3. egyéb levelezési címek változtatása
4. támogatások intézése
5. otthon csinosítása, dobozok rendezgetése
Mellé még rájön hogy egy kicsit dolgozom, és a ovi apró cseprő programjai, meg a külön órák És persze igyekszem felkészülni a következő nyárra.

2008. augusztus 14., csütörtök

Torta

Bejegyezte: Anya dátum: 0:37 0 megjegyzés
Íme a szülinapi torta. Bár a fényképezés kicsit lemaradt így nem készült a tortáról egészben kép. De azért látszik, hogy milyen. Ja és én készítettem.
A honlapon fent lesz a recept is. De már fogalmazódik bennem a gondolat, hogy készítek egy ételes blogot. Így hamarabb meg tudom osztani a nagyközönséggel miket szoktam kreálni.

Szülinap

Bejegyezte: Anya dátum: 0:01 0 megjegyzés
Drága Niki!
Ez a nap rólad szól! Neked főz anya, testvéreid veled szeretnének játszani, hogy osztozzanak örömödben. Ma neked süt a napocska, neked dalolnak a madarak, neked suttog a szellő, neked csobog a patak, neked nyílnak a virágok.
Én pedig azzal járulok hozzá, hogy BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT KÍVÁNOK!
Igaz drága Nikikém augusztus 11-én látta meg a napvilágot, de ezzel még tartoztam!
Drága Kinga!
Neked is kívánok BOLDOG 4 és feledik SZÜLINAPOT! Hisz a nap neked is süt, neked dalolnak a madarak, neked suttog a szellő, neked csobog a patak, neked nyílnak a virágok.
Kingus és Niki ugyanazon a napon születtek. A sors kegyeltje.
Puszi: Anya

2008. augusztus 13., szerda

Ügyintéz - piac

Bejegyezte: Anya dátum: 15:39 0 megjegyzés
Ma voltunk ebédet befizetni az oviba, amit a nyári zárás végett a suliba kellett. Közben találkoztunk Katával, meg az ikrekkel, és öcsivel. Ugyanis a suzukira is annál a bizonyos bíztosítónál van megkötve a kötelező. Ezért most biztosítót kellett váltani. Kata ki is nézte, hol és melyik. A csarnoknál lévő biztosítóra esett a választás. Hála isten szinte üres volt a biztosító, így nagyon hamar végeztünk. Gyerekek nagyon örültek egymásnak. Alig várják az ovit.
Aztán ha már ott voltunk a piacon, gondoltam veszünk ami kell. Ahol a krumlit vettük, ott a néni nagyon kedves volt, és teljesen el volt csodálkozva, hogy 4 gyermek van. A lányok is nagyon szépen bemutatkoztak. Majd rövidesen öszzegyűltek körénk a környező árusok, és néhány nénike. Mindenki sok sikert kívánt. Majd a kedvességünkért cserében kaptunk 4 zöld almát, 4 paradicsomot, és 4 nektarint. Így a mai picjáratunk alkalmából vettünk 2 kg krumlit 1/2 kg gyalult tököt, és kaptunk néhány finom dolgot. Jó kör volt. :))

2008. augusztus 10., vasárnap

Élmény

Bejegyezte: Anya dátum: 3:47 0 megjegyzés
Voltunk múlt hét péntektől Agárdon, és csak hétfőn tértünk haza. Ahogy a lányok hívják: az új lakásba. Eseményekben nem feltétlen bővelkedtünk, egészen vasárnapig. Ugyanis vasárnap hajnali 1-ig anyu volt csak velünk. Ahogy mindig, a lányok hamar lefárasztották, így ugrott a pihenésem. Pedig titkon reméltem legalább az egyik nap, ha csak 1-2 órácskára is le tudok punnyadni, hogy teli töltsem magam energiával. Nem jött össze. szinte fáradtabb lettem mintha itthon maradtunk volna. Vasárnap hajnali 1-re megérkezett apu is. Vót nagy örömködés. :) Ebéd után eme alkalomból, hogy apu is itt van, összeszedtük magunkat és elvonultunk a helyi fürdőbe. Egy élmény volt nekem is, de a lányoknak meg főleg. Akkorát pancsoltak a fedett meleg pezsgő fürdős medencébe, hogy teljesen kiázott a lábuk. Kint játszótér van telis-tele kézségfejlesztő játékokkal. Azért a fedett családi részleg sem volt semmi. Kárpótolt a nem pihenésem.
Események azóta szépen zajlanak körülöttünk. De mindenről legközelebb, mert már csukódik a szemem.

Fog...

Bejegyezte: Anya dátum: 3:33 0 megjegyzés
Szóval mióta nem írtam azóta lett 3 újabb fog.
Jobb-1 2008.07.27. vasárnap. Bal-1 2008. .08. 02. szombat. Jobb-2 (aszhiszem) 2008.08.07. csütörtök. A gyemekkori első fog melletti fog miatt mindig zavarban vagyok. A szem fog zavar meg állandón, így sose tudom, hogy közvetlen az első fog mellett lévő pontosan hanyadiknak is számít. De teljesen mindegy kint van ez is. Így már van 1 csomó fogunk. Sárgarépát nagyon szereti a drágám rágcsálni. :)

2008. július 29., kedd

Befőzés nagycsalád módra

Bejegyezte: Anya dátum: 11:08 0 megjegyzés
Végy hozzá 6 kg sárgabarackot, melyet valamely délelőtt gyermekkel a hasadon (kenguruba) húzós kocsival veszel meg. Persze, ha már a piacon vagy veszel még mást is. Így a cuccos már közel 10 kg nyom. Hazavisz úgy ahogy van spejzba be. Következő nap este szétválogat. Másnap délelőttől délutánig megmos, lepucol. Mert, ugye közben főzés, játék rakodás, etetés, mosás. Esti altatás után nekiáll megfőzni. Közben miért is ne ezen az éjszakán aludnának nyugtalanabbul. Járnának ki pisilni meg ilyenek. Még véletlenül se tudj folyamatosan csak a lekvár készítésével foglalkozni. De mindennek ellenére felemelő, hogy 11 üveg barack lekvár ott figyel a dunsztba. És ahogy a nagyi is tette annak idején, én is hagytam friss kóstolót reggelre. Kingusnak nagyon ízlett, és kenyér nélkül benyomta a maradékot, melyet nem kentünk kenyérre.

2008. július 19., szombat

Fog...

Bejegyezte: Anya dátum: 23:01 0 megjegyzés
Ezzel a hírrel még adós vagyok! 2008.06.17.-én kibujt a 2dik alsó foga Alexandrának. Úgy tud vele harapni, hogy csak na. Az benne az érdekes, hogy a kaja forrást nem harapja meg. Arra vigyázik nagyon.

Nyaralás :)

Bejegyezte: Anya dátum: 22:53 0 megjegyzés
Szóval ide megyünk nyaralni. Remélem jól fogjuk magunkat érezni. Azt, hogy a képek valóban fedezték a valóságot azt majd elmesélem.

Hosszú 7

Bejegyezte: Anya dátum: 16:00 0 megjegyzés
Nehéz hosszú heten vagyok túl. De túléltük.
Költözködés nem ment olyan simán, mint ahogy azt elterveztük. De itt vagyunk, és most ennek kell örülni. Még szekrény hiányunk van, és még dobozba figyel sok minden. De legalább a csajok cuccai ki vannak pakolva. Ez már pozitív.
Niki megy már bölcsibe a jövő héttől (07.21.). Ami egyfelől jó is lesz+jó is. Anyu lehet, hogy elviszi Kingát vagy Barbit Siofokra. Majd ők eldöntik egymás között. Én a Kingát küldeném, mert ő még csak 1x volt. Van még menésünk a nyáron. Pl. szemészet, hallás vizsgálat.
Augusztus utolsó hetében 4 napot megyünk nyaralni. Hétfőtől csütörtökig. Mi is nyertünk egy utazást olcsón. Az egész családnak ez a 4 nap össz 19900 Ft lesz. Egy apartman házban, medencével kertel játszótérrel. A honlap szerint szép lehet. Sőt még a mamit is vihetjük. Bár neki plusz 6000 Ft-ot kell fizetni. Ami elég baráti. Mégse 100-200 ezer között. Annyit kell cserébe tenni, hogy 90 perces előadást végig kell ülni. Az az igazság most úgy vagyok vele, hogy egy ilyen kifizethető pár napért simán végighallgatok 1 előadást.
Hamarosan új fogról számolhatok be. Már fehéredik Alexandra ínye. :)
Nagy szívfájdalom érte a lányokat és engem. Bori a nyár hátralévő részét Angol honban tölti. Kedvesével mennek nyaralni is. De nem kell sokat kibírni, mert augusztus elején egy pár napra hazajön, és azt ígérte, mivel úgy sincs mit tennie, jön hozzánk. Különben titokban lányokkal megbeszélte, kinek mit hozzon. És rendesen el bírták titkolni előlem. De ez maradjon az ő titkuk. Hehe. :))

2008. július 11., péntek

Életjel...

Bejegyezte: Anya dátum: 0:13 0 megjegyzés
Rövid élet jelet adok magamról. Jelentem élek átköltöztünk. Internetünk is átkerült, így már fogok írogatni. Költözés részleteiről és izgalmairól, lányok itthon tartózkodásáról is, be fogok szépen lassan számolni. Volt történés bőven, és lesz. is. Ugyanis így, hogy anyukám kereszt anyuék segítségével költözés idejére átvállalta a gyermekeket, nem hinném, hogy a nyár hátralévő részében látjuk őt.
A héten fel kellett készülnöm, hogy a nyár hátralévő részében egyedül leszek a lányokkal, ugyanis az egyetlen lelki társam, pót anyunk is elutazik, oszt csak szeptemberbe tér vissza.
Úgyhogy mára ennyivel érjétek be.... Folyt köv.....

2008. június 11., szerda

Anya lettem...

Bejegyezte: Anya dátum: 22:53 1 megjegyzés
Mielőtt Anya lettem

Mielőtt Anya lettem,
Főzhettem magamnak meleg ételt.
Ruháim nem voltak pecsétesek.
Nyugodtan telefonálhattam.

Mielőtt Anya lettem,
Addig aludtam, amíg akartam
És nem izgultam milyen későn fekszem le.
Minden nap megfésülködtem, és fogat mostam.

Mielőtt Anya lettem,
Minden nap kitakarítottam.
Nem botlottam meg játékokban, és
nem felejtettem el altatódalok szövegét.

Mielőtt Anya lettem,
Nem izgultam, hogy a növényeim mérgezőek-e.
Nem gondoltam védőoltásokra.

Mielőtt Anya lettem,
Nem hányt le senki
Nem lettem kakis
Nem köptek le
Nem rágcsáltak meg
Nem pisiltek le
Vagy nem csipkedtek meg pici ujjak sem.

Mielőtt Anya lettem teljes birtokában voltam:
Gondolataimnak
Testemnek
Lelkemnek.
Végigaludtam az éjszakákat.

Mielőtt Anya lettem,
Sosem tartottam egy síró gyereket, hogy az orvos megvizsgálhassa
Vagy beadja neki az injekciót.
Sosem néztem könnyes szemekbe és sírva sem fakadtam
Sosem váltam boldoggá egy egyszerű mosolyon.
Nem maradtam fenn késő éjjel, hogy egy alvó bébiben gyönyörködjek.

Mielőtt Anya lettem,
Nem tartottam kezemben egy alvó babát, mert nem akartam letenni.
Sosem éreztem, hogy a szívem apró darabokra törik
Mikor nem tudtam megszüntetni a fájdalmat.
Nem tudtam, hogy valami olyan pici ekkora hatással lesz életemre.
Sosem tudtam, hogy képes vagyok valakit ennyire szeretni.
Nem tudtam, hogy ennyire imádni fogom az Anyaságot.

Mielőtt Anya lettem,
Nem ismertem az érzést, hogy a szívem a testemen kívül dobog.
Nem tudtam milyen nagyszerű érzés a gyerek etetése.
Nem ismertem az Anya és Gyermeke közti köteléket.
Nem tudtam, hogy valami oly pici
Olyan fontossá tehet.

Mielőtt Anya lettem,
Sosem keltem fel az éjszaka kellős közepén
Minden tíz percben, hogy megnézzem minden rendben van-e.
Nem ismertem a melegséget
Az örömöt
A szeretetet
A szívfájdalmat

A csodát vagy az Anyaság élvezetét.
Nem tudtam, hogy képes vagyok ilyen érzésekre, mielőtt
Anya lettem.

Fog...

Bejegyezte: Anya dátum: 22:28 1 megjegyzés
Jelentem 2008.06.10.-én kedden, Alexandrának áttörte az ínyét az első foga.
Hihetetlen, hogy megy az idő. Nem olyan rég még pocak lakó volt ma már kint van az első foga.
Valószínű hamarosan jön a második is.

2008. június 7., szombat

Szavazz ránk...

Bejegyezte: Anya dátum: 0:17 0 megjegyzés

Íme ezekkel a képekkel szavaztunk a versenyre! Szavazz ránk.
Szavazás részleteit ezen az oldalon olvasd el:
Itt tudod elérni a kategóriákat:

2008. június 3., kedd

Ami elmúlt....

Bejegyezte: Anya dátum: 14:16 0 megjegyzés
Oly gyorsan peregnek a napok, hogy az csak na.... Kicsit néha lelassulhatna.

  1. Ugyebár kaptam két konyhai gépet. Ígértem róla képet is . Meglesz kérem, meglesz.
  2. Voltunk gyerek napon Alma együttes koncerten. Azóta Alma mániások lettünk.
  3. Volt év záró az óvodában. Szép volt. Lesz róla videó, és képek is.
  4. Valamikor nem olyan régen készítettem pillanat képeket az óvodába. Ezek is jók lettek.
  5. Csomagolással még mindig nem haladok.
  6. Vitatkozásunk határtalan. Kezelés alá kerül. Eredményét röviden kommentálom majd. Bízom benne.
  7. Beneveztem a lányokat 1 szépség versenyre. Tessék kérem szavazni rájuk.... Itt teheted meg: http://www.babamamatudakozo.hu/aquaszigetszepe/ Pincurka (Alexandra), Menő-manó(Nikolett, Kinga), Huncut(Barbara) kategóriákban.

Rendszertelen írásom okai: lustaság, fáradság, elintézni valók sokasága, költözködés, egyedüllét, válság megoldása, néha nem visz rá a lélek-lelki okok.
Mára ennyi! Folyt köv.......

2008. május 25., vasárnap

Sláger....

Bejegyezte: Anya dátum: 8:16 0 megjegyzés
Lányok kedvenc zeneszáma mostanság.
Boldog gyereknapot minden gyermeknek, és gyermek lelkű felnőtnek.

2008. május 23., péntek

Jb..../.......

Bejegyezte: Anya dátum: 12:41 0 megjegyzés

Készítettem 1 ilyet......no comment......

Remélem tetszik

2008. május 19., hétfő

A cipő...

Bejegyezte: Anya dátum: 22:30 0 megjegyzés
Ime a kicsike...

Úszok....

Bejegyezte: Anya dátum: 15:10 0 megjegyzés
Még mindig el vagyok úszva. Nyakunkon a költözés, év záró. És mindjárt itt van június 15. Oszt itthon sem vagyok szinte soha, hogy pakoljak. Mindig van hova menni! Úgy érzem szétszednek. Ennyi fele nem tudok szakadni! Valaki klónozhatna.
Kép a békámról:

2008. május 15., csütörtök

El vagyok úszva....

Bejegyezte: Anya dátum: 21:31 0 megjegyzés
Anyák napja óta nem írtam blogot! Ugyanis el vagyok úszva. Tömören a történtek.
Volt egy kis anyák napi összeveszés. Majd kibékülés. Semmi változás. Ugyanúgy egyedül vagyok.....
Voltunk dédinél a hosszú hétvégén. Jó volt. A gyerekek élvezték én meg végre megint egy jót beszélgettem dédivel. A családból egyedül csak Ő foglakozik a lelkemmel.
Egy kedves barátomtól szülinapomra kaptam ajándékot. Be fogom mutatni.
Vettem egy új cipőt. Ezt is be fogom mutatni.
Csomagolnom kéne, de egyszerűen mindig van valami amiért nem tudok. Hosszú hétvége, a gyerekekkel orvoshoz menni. Nem mintha betegek lennének. Csak a kötelező méreckedés, ortopédia kontroll, nevelési tanácsadó.

2008. május 4., vasárnap

Anyák napjára

Bejegyezte: Anya dátum: 16:45 0 megjegyzés
Ébresztem a napot, hogy ma szebben keljen.
Édesanyám felett arany fénye lengjen.

Ébresztem a kertet, minden fának ágát,
Bontsa ki érette legszebbik virágát.

Ébresztem a rigót s a vidám cinegét,
dalolja mindegyik legszebbik énekét.

Ébresztem a szívem, forróbban dobogjon,
az én Édesanyám mindig mosolyogjon!


2008. május 1., csütörtök

K*rvára elegem van....

Bejegyezte: Anya dátum: 9:56 0 megjegyzés
K*rvára elegem van, hogy mindenki az én lelkemen tapos!Az én apró pici lelkem is sokmindent kíbir, de ami sok az sok! ;-(
Ki fogom magamból írni, mivel egyetlen lelki megnyugvásom, hogy ide írom a lelki bánatomat. Ami egy kicsit vicces, hogy nem tudom egy élő személyel megosztani. Pedig néha jól esne nekem is!

Új cimkét nyítottam: Lelkem címmel. Lelkem apró sérelmeinek!

2008. április 23., szerda

Egyveleg

Bejegyezte: Anya dátum: 9:37 0 megjegyzés
Azt sem tudom hol áll a fejem! Fiú lennék vagy lány? És még sorolhatnám az ehhez hasonló mondásokat! A héten pakolás, várakozás a költözködés pontos időpontjára. Őrjítő. Tegnap nevelési tanácsadónál jártunk. Apu reggel közölte velem hogy hétfőn szülői lesz a bölcsibe. Vicces. Egyszerre kellene lennem 3 helyen. Elmondtam neki a lehetséges alternatívákat, erre ő azt bírta hozzáfűzni: "neked mindegy csak valamilyen programot szervezzél nekem?!" Mert, hogy legfeljebb nem megyek szülőire. Vicces volna! Tényleg nem gondol bele, hogy a gyerekeiről, és a családról van szó! Tényleg próbálok mindent megtenni, hogy egy ici- picit észre vegye önmagát. Ne csak a saját munkáját, és a saját dolgait vegye észre. De minden fáradalmamat felülmúlja. Kidöglésem időpontja vészesen közeleg. De ezt sem fogja fel. Ezen is csak poénkodik. Meg jön azzal, hogy csak én lehetek fáradt, ő nem! Megint a csak magára gondolás! Na jó itt hagyom abba a sopánkodást. Csak tényleg kezdek kifeküdni...

2008. április 18., péntek

Álom...

Bejegyezte: Anya dátum: 22:19 2 megjegyzés
Álom volt, hogy rátaláltam! Az álmim most szertefoszlott! Álmodom, hogy egyszer újra rátalálok! Amig nincs más út szívem álmainak él. Tudom ajándék a sorsom, és a hegycsúcs fentről szép. Egyszer rólam szólnak majd azok az egyszer volt mesék.

Utálom

Bejegyezte: Anya dátum: 21:19 0 megjegyzés
Utálom:
--mikor reggel nem kel ki az ágyból, mert ÉN fáradt vagyok...
--ÉN nem nevelek gyereket, mert ÉN nem értek hozzá, és nem is szeretném megtanulni...
--nem öltöztetem fel, mert ÉN nem szeretnék félórát ruhát válogatni, mert nem tudom megállípatani melyeik kié...
-- nem játszom a gyerekekkel, mert ahogy ÉN játszom velük, neked nem tetszik...
--ne főzzél annyit, mert ÉN úgy sem eszem...
--10 köb méter vítnél több vizet ÉN nem fizem ki, mert miért használtok annyit, fizesd ki te...
--2000 Ft feletti telefonszámládat ÉN nem fizetem ki, mert miért beszélsz már megint annyit...
--a gyerekekre kötött biztosításodat sem fizetem ÉN ki mert szerintem hülyeség, és több mint 3000 Ft, meg minek is az....
--nem okoz neked meglepetét, Én nem tudom kitalálni mit szeretnél...
--nem viszlek el szórakozni, mert Én nekem nincs már kedvem hozzá...
És még sorolhatnám... Ebbe tulajdoképp azt utálom, hogy mindig csak ÉN. Igen jól sejteteik megint csak Apuról van szó.
Utálom, utálom, utálom....
(Persze nem Őt csak ezt az állandó ÉN-t)

2008. április 17., csütörtök

A 7 videója

Bejegyezte: Anya dátum: 15:20 0 megjegyzés
Hangulatom másik fele meg ez.....

A 7 videója

Bejegyezte: Anya dátum: 15:06 0 megjegyzés
A hangulatom egyik fele most ilyen.....

A "7"

Bejegyezte: Anya dátum: 14:49 0 megjegyzés
A hét aranyköpései:
Niki: "Pfolyik az eső" --Bölcsi előtt Borival várták aput, mert esett az eső! A lépcső feletti paláról folyt az eső. Így jött ez a mondás.
"Gyere vissza" -- Itthon esti fűrdés. Kádban állva a víz épp folyt le. Erre Niki belenéz a lefolyó nyílásba és e szavakat használta a lefolyó víznek.
Barbi: "Bori elfelejtett táncra vinni" -- szerda este Bori már elment, a többiek már félig aludtak. Erre Barbi pánikszerűen mondta el nekem eme mondatot. Mire én megpróbáltan megmutatni neki, hogy rosszul számolta ki a kis ujjacskáján. Mert ugyebár ő kis ujjacskáján számolta ki a napokat, és ekkor döbbent rá, hogy Bori nem vitte táncra. De végül megnyugtattam, hogy elszámolta magát.
Kinga: neki a héten nem volt érdekes mondása. Ő csak hozta a maga kis formályát.

2008. április 11., péntek

Apunak....

Bejegyezte: Anya dátum: 23:05 0 megjegyzés
A héten kitettem magamért. Ugyanis apunak készítettem finomakat. Szépen kikészített étel várta haza. Vót nagy bódogság. Azt meg jól esett, hogy még izlett is neki.
Pörkölt rizzsel szépen feldiszítve, tálalva:

Omlett hagymával paprikáva paradicsommal töltve, piratós kenyérrel, sajt a tetejére, sült sonkával diszítve:

2008. április 7., hétfő

Nem is tudom....

Bejegyezte: Anya dátum: 9:55 0 megjegyzés
Nem is tudom hol kezdjem! Valahogy mosdt minden jól alakul! Igaz Kinga a múlt hét elején megint beteg lett, de nem volt komoly. Csak két napig kellett itthon maradni.
Még mindig próbálok az idővel, és a fáradtsággal megküzdeni. Valahgy mindig ők győznek. Vajon miért?!
Pénteken megkaptam életem legjobb üzenetét. A bank jóváhagyta a hitelkérelmemet! Örömködés, bodógság :))) szélesvigyor. Így kezdhetek csomagolni. Szóval ha megint ritkábban írok az azért lesz, mert költözünk! Hurrá, hurrá!
Mellé még apu is most már valóban kezd "megváltozni". Kezdi visszanyerni régi formályát. Megint hurrá! :)

2008. április 2., szerda

Idő!

Bejegyezte: Anya dátum: 7:33 0 megjegyzés
Valaki,aki tudna adhatna nekem még néhány órát, hogy hosszabb legyen egy nap! Jó tudom, ha kevés a 24 óra keljek fel egy órával korábban. Vagy valaki klónózhatna, ha több volna belőlem esetleg jobban jutna időm mindenre. Sajnos ez mindeddig nem jött össze, így nagymértékű idő hiányba szenvedek. Időt szeretnék :O
Kingus megint beteg lett. Én kedden mostam vasaltam rendet próbáltam rakni! Délután jó nagyot sétáltunk. Bori, Barbi, Niki, Alex és én! Voltunk Lidlbe is. Hogy a környékbeli játszótérem mennyi nemnorma lakótelepikihaénnem gyermek, anyuka, apuka van. Pedig a környék szép és lehetne jókat szórakozni. Bár a tárgyi dolgok igen csak agyig vannak rongálva. Eddig még a Pestújhelyi kissé megviselt játszótér és környéke, néhány nem idénbarnult emberkékkel megáldva ezerszer normálisabb, mint itt. Oda legalább a közeli bölcsiből is járnak így jó a társaság is. Vissza kell járni oda.
Este finom hajszálvékony sonkából szivecskés szedvicset készítettem apunak. A deszert milka szivecskék voltak. Hab a tortán egy nagy bögre kakaó.{magint hasztalan}

2008. március 27., csütörtök

Na szóval...

Bejegyezte: Anya dátum: 21:44 0 megjegyzés
Újra itt vagyok!
Eltünésem okai:
  1. Kingus beteg volt egy hétig
  2. Nem volt internetünk néhány napig
  3. Készültünk a húsvétra
  4. Sürögtem forogtam
  5. Majd jól elfáradtam
  6. Számítógép javítás alatt állt! Most van Vistám :) -vigyor!
  7. Design-t készítettem! Remélem tetszik!

De most már igérem leszek, és irogatok! Mindenki örörmére!

2008. március 6., csütörtök

.::Farsang::.

Bejegyezte: Anya dátum: 22:15 0 megjegyzés
Elkészült a farsang 2. része! Naon megy ez nekem!

2008. március 3., hétfő

..::Összefoglaló::..

Bejegyezte: Anya dátum: 21:21 0 megjegyzés
A múlt héten sürögtem-forogtam. Miden nap fincsi vacsikat készítettem. Mostam, takarítottam, dolgoztam.
Majd jött a hétvége. Barbi szombaton mamával korizni ment. Ami Kingát elég megviselte. Apa nem igazán tudta lekezelni a helyzetet, és ha ő is itthon van, én nem tudok a gyerekekkel bizalmasan lenni. Apu aztán déli alvásidőben elment. A vihar és a kori miatt csak vasárnap délbe jöttek meg. Vasárnapra hajnali 1-ig főztem, és készítettem elő a vasárnapi ebédet. Naon finit főztem....nyamnyam. Majd a honlapomra is felkerül :)
Mikor kezded már azt hinni, hogy ezután jobb lesz, és ismét csak a régit kapod az egy kicsit már gáz. Ugyanis amikor 1-2 hónapja csak arról beszélgetünk hogyan, mit tehetnénk családi, anyagi, szívügyi problémáink javításán. És úgy érzed az eredményért való küzdés erőteljesen egyoldalu, akkor az nagy csalódás. Csalódsz magadba, a másikba és mindenbe.... Gyász :(
Szeretet, megbecsülés és egyéb hiányba szenvedek.....

Szép...

Bejegyezte: Anya dátum: 15:09 0 megjegyzés

Ez most hiányzik az életemből!
???

2008. február 28., csütörtök

.:Punnyad:.

Bejegyezte: Anya dátum: 20:30 0 megjegyzés
Ma szerettem volna megírni mi is történt a héten. Csakhogy annyira le vagyok zsibbadva, hogy többre most nem futja! Így mára ennyi!
De egy jó hír: nő a honlapom látogatottsága. Ma már 35-en nézték meg! Széles vigyor :-))

2008. február 26., kedd

Megint 7vége

Bejegyezte: Anya dátum: 11:39 0 megjegyzés
Hétvégém már a pénteken elkezdődött. Ugyanis elég sokmindent meg szerettem volna csinálni, de nem sikerült. Melynek oka apuka. Ismét. Több, mint egy órás beszélgetés zajlott közöttünk. Szokásos hülye vagyok, kitaláltam hogyan segíthetnél, de az nekem nem jó, mert az neked nem jó, sértődés, akkor egyedül oldom meg, de nem is akarok változtatni stb...... Úgyhogy értelmetlennek tartottam a beszélgetést.
Majd jött a szombat. Végre eljutottam a piacra. Valóban hamar bevásároltam. Gyors ebédfőzés, majd gyerekek altatása. Niki ismét közölte: nem alszom. Nem is aludt. Túléljük. Aztán a szombat is elment.
Jött a vasárnap. Áthívtuk anyut ebédre, mert főztem mindenféle finomat. Csiripörit nokedlival, rántott húst, krumpli pürével, ubisalival. Nyami :-) Gyerekek megint hozták a formájukat. Nem akartak aludni. Végül Barbi elaludt a többiek nem. Mikor Barbi felébredt, mondom menjünk vigyük el Kingust is korizni. Kicsit későn értünk oda, így csak Barbi ment be egyedül. Kinga még fél. De azért jó volt. Anyuval jót dumáltam. Ami meglepő volt számomra. De azért jól esett. Apuval még mindig nincs megoldás a problémák megoldására. Maradt minden a régibe. Én próbálok segíteni, kedves vagyok stb... Ő a változatlanul morog, megsértődik, minden rossz.... Nem tudom mi lesz.... Most egyre inkább nem látom ,hogy mikor jön el a változás.... :-(

2008. február 21., csütörtök

Bori-Bari

Bejegyezte: Anya dátum: 21:14 1 megjegyzés
5 hónapja van köztünk Bori, akinek sokat köszönhetek. Hihetetlenül tudja az embert ösztönözni, lelekesíteni stb... Mióta velünk van másként viselkedem a gyerekekkel, nyugodtabb vagyok velük, mindent megbeszélek velük. Kevésbé vagyok ingerült hozzájuk. Mindig fözők vacsorát. Utolértem megam a házimunkába, mely akkor esett ki a kezemből mikor elöször kértem meg anyukámat, hogy csak egyetlen hétvére vigye el akkor még egyszem unokáját, hogy meg tudjam csinálni, és ő valamilyen olcsó kifogással nemet mondott. Szóval Bori velünk van testileg-lelekileg. Nagyon sokat segít nekem és a lányoknak. És van egy mese azon a bizonyos mesecsatornán, ami róla szól. A kép abból a meséből származik. Csak neked Bori, csak ma! Köszönjük neked!

Farsang

Bejegyezte: Anya dátum: 15:25 0 megjegyzés
Kész! Elkészítettem életem első videó vágását felíratokkal meg minden! Büszke vagyok magamra! :-)) Széles vigyor....


2008. február 20., szerda

Ismeretlen ismerős

Bejegyezte: Anya dátum: 23:05 0 megjegyzés
Ki tudja, honnan érkezett egy téli éjszakán
És az is lehet, hogy találkozásunk véletlen csupán
Én mégis azt hiszem, hogy vártam rá nagyon
Ha nem jött volna, másként szólna most az én dalom
Szívem mélyén elhervadt már minden virág
De megtanultam, mit jelent egy igazán jó barát
Ha bajban vagyok, elég az, ha rágondolhatok
Hisz nélküle már nem lehetnék az, ki most vagyok
Azóta minden mosolyban már ő nevet felém
És nem hagy engem el, akárhol járok, a remény
Azóta mindig őt látom, ha csillognak a szemek
És úgy érzem, hogy rá hasonlít minden gyerek
Én azt hiszem a szívünkben, ha nyílna még virág
Boldogabb és szebb lehetne az egész világ
Ha véletlen találkozunk, egy mosoly legyen a jel
Hogy ismeretlen ismerősként búcsúzunk majd el
Azóta minden mosolyban…
S mindenhol csak őt látom
Kinga, Boritól megkapta Jutka néni Ismeretlen ismerős című filmjét. Most ez megy reggel, délután, a napszak bármely szakában. Valóban jó film. Tele jó zenékkel. Most leginkább ez a szám tettszik nekem nagyon.
Szerettem volna izelítőt adni ebből a számból, de nem találtam sehol....

Lustaság....

Bejegyezte: Anya dátum: 21:33 0 megjegyzés

Már megint hét közepe van. Hétfő pihenő nap volt. Kedden nagymosást végeztem. Sikerült megint sokmindent kimosnom. Csak ki fogja megint kivasalni a két nagy kosár ruhát :-O Ma Alexandra az én társaságomat kívánta egész nap. Csak akkor érezte jó magát mikor az ölembe volt. De legalább pihenésre kényszerített. Így most már kezdem magam feltöltve érezni. Apuval a reggelek még mindig olyan egyformák. Még mindig úgy érzem nem szeretné megtanulni hogyan is kell hatékonyan elindulni, nevelni és ellátni a gyerekeit. :-(

Annyira egyedül érzem magam........

Torta történet...

Bejegyezte: Anya dátum: 21:17 0 megjegyzés
Arthuros mese mely a tortát ihlette!

Folyt köv...

Bejegyezte: Anya dátum: 15:17 0 megjegyzés

A folytatás:
Arthuros torta legendája:
Kaptunk egy filmet melynek az a címe, hogy Arthur és a villangók. Benne Arthur is a születésnapját ünnepli, és kap egy házilag készített tortát. Szóval Kinga így kért Arthuros tortát. És én meg elkészítettem neki. Mondanom se kellett pillanatok alatt el is fogyott. Örültem neki :-)) széles mosoly!

2008. február 18., hétfő

Heti összefoglaló...

Bejegyezte: Anya dátum: 22:14 0 megjegyzés
Úgy telnek a hétköznapjaim, hogy szinte észre se veszem és már vége a hétnek.
Hétfőn lett Kinga 4 éves! Amit vasárnap ünnepeltünk a barátaival. Folyt köv...
A reggeleink szokásosan teltek. Én keltem hamarább elkészültünk, aput kiimátkoztuk az ágyból, sértőn vitte a lányokat el.
Péntekre már kellően elfáradtam, pedig akkor jött a neheze. Ja, mert csütörtök este még a Nikinek a bölcsibe farsang alkalmából újabb eperkés sapkát készítettem, és fánkot sütöttem.
Gondoltam pénteken megfőzők szombatra, de már csak az előkészítésig jutottam. Szombaton szerettem volna egy kicsit dolgozni menni, de mivel nem volt kész az ebéd, így nem tudtam menni. Bárcsak olyan apja lenne gyerekeknek, aki teljesen el tudná látni őket. Így gond nélkül el tudnék menni bárhová.
Szombat este előkészültem a vasárnapi bulira. Csupán csak hajnali 3-ig sütöttem. Zserbót készítettem, és kerek Arthuros tortát próbáltam. Természetesen elrontottam így az vasánapra maradt. Arthuros torta leírása is később.
Vasárnap apu ismét hozta az unott durci formáját. Gondoltam kicsi kedvet lehek bele. Megmaszíroztam a hátát, a fejét, a lábait. Szépen kértem tőle, megköszöntem mindent. Segítettem neki abba, amit nehezen tud. .:Nem mintha máskor nem teszem meg:. Csak ezt ő általában nem vezsi észre. Most mondtam is neki, hogy azért tesztem, legyen 1 kis jó kedve. Nem jött be.
Végül is ügyes voltam, mert kész lettem mindennel 4-re. Az első vendégek pedig negyed 5 körül érkeztek. Utána szép sorba mindenki. Jó nagyot buliztunk. Kicsit tudtam dumálni a csajokkal is. De kellőképp elfáradtam.
Folyt köv..........

2008. február 12., kedd

If You're Gone

Bejegyezte: Anya dátum: 14:52 0 megjegyzés

Hétfői+Keddi zenei melléklet...
?????!!!!!

Még mindig utálom a hétfőt

Bejegyezte: Anya dátum: 13:58 0 megjegyzés
Nem tudom... Teljesen úgy érzem bárhogy kérhetem aput a változásra nem fog bekövetkezni. Pedig azt mondta gondolgodott.....
...................!
Barbi hasán volt egy pötty. Egész hétvégén óránként néztem a gyereket, hogy most mi is ez. De nem lett rajta több. Különféle piros foltok megjelentek a gyereken, de ahogy jött úgy ment. Ezért mentünk oviba. 10 kor telefonál ovónéni, a hasán lévő pötty miatt. Jó, hazahoztam. Apu elvitte dokihoz. Buta vagyok *-), mert mindig összekeverem a hétfői rendelését a csütörtökivel. Így apuék furtottak egy feles kört. Sebaj délután lesz. Közben Bori is lerobban. Időjárásnak köszönhetően fáj a feje. Borinak gyógypuszi :-* Délután Apa, Kinga, Barbi elmentek doktornénihez. Nikivel 3x néztük végig a Hamupipőkét. Már felhívtam apát.
É: Hol vagytok?
A: Műhely. Mindjárt megyünk. Sokat kellett várni.
É: Jójó, csak aggódtam.
A: Tudnád ha baj történne.
É: És ha nem?
A: Jó sietünk.
Majd telefon lerak.
Itthon:
É: Légyszi segíts mert a fáradsággtól fáj már mindenem.
A: Én is fáradt vagyok, de azt senkit nem érdekel
É: Az a különbség köztünk te hazajössz, és ha fáradt vagy elvonulsz és pihensz. Én 0-24 órában teszem amit kell
A: Miért nem pihensz napközba amikor itthon vagy?
É: Mert nekem vanak olyan elintéznivalóim amit nappal lehet elvégezni.
A: Felhívtad a Valit?
É: Nem.
A: Nemigaz, hogy mikor ülsz észik az Alex nem tudsz telefonálni?
É: De igen. (Megpróbáltam mondani egy két érvet, de rájöttem minek magyarázkodjak, nem mindegy miért nem. Nem tudtam és kész)
Itt hagytuk abba. Csak beszélgettünk semmi haraggal. Csak utálom már. Mindent amit teszek ki kell vesézni, hogy miért nem sikerült megcsinálnom? :'(

Sokkoló beszélgetés....

Bejegyezte: Anya dátum: 12:49 0 megjegyzés
Vasárnap felhívtam dédi mamát zserbósütés ügyben. Miután anyukám és a nővérem Dóri a továbbiakban D is ott volt, gondoltam kapok az alkalmon és megbeszélem vele, hogy mikor kell menni szerződést aláírni a hitel miatt. Beszélgetésünk kb egy óráig zajlott.
Én: kb. négy hét múlva, ha felhívnak a bankból, hogy mehetünk szerződést aláírni, úgy fogom megbeszélni a hölggyel, hogy két nap múlva tudunk menni. Jó lesz így? Megoldható?
D: igen el tudom cserélni vagy ha szabad napos leszek, akkor az szerencse
Én: az nagyon jó
D: szeretném tudni hány százalékkal terhelik meg az anyu lakását, mert nekem azt fontos tudni, hogy mi lesz az örökségemmel?
Én: nem tudom pontosan, de a bankba biztos meg fogják mondani és a szerződésbe is le lesz írva, de nem kel aggódni az örökség miatt
D: de nekem ez fontos, mert mi van ha anyuval történik valami, neki nem mindegy mennyit kell fizetni, hogy a jelzálog lekerüljön a lakásról
Én: azt nekünk kell kifizetni
D: de ha mi sem tudjuk kifizetni, akkor hogyan kapom meg az örökségem? Ha el kell adni a lakást
Innentől elkezdtem neki elmagyarázni. Hogy hogyan működik, a vevővel lehet ezt lerendezni, az, hogy jelzálog van a lakáson nem jelent veszélyt az örökségére. Teljesen meg van győződve arról, hogy majd neki kell fizetni a részletünket, mi lesz vele, ha elárverezik a lakást. Ezt is elmagyaráztam neki, hagy, ha a bank árverez, először a mi lakásunkat árverezik, és ha az nem fedezi a tartozásunkat, akkor fogják árverezni a pótingatlant is. Abból a bank leveszi a hiányzó összeget és a maradék a miénk, amiből az ő része teljesen az övé. Az örökségemet csak én veszíthetem el. És a lakásomat is. Megint jött az aggódás, és még mindig nem értette meg, egyfolytában azt hajtogatta, hogy fog hozzájutni az örökséghez. Mert ő így nem írja alá a szerződést. Ekkor mielőtt elküldtem volna melegebb égtájakra, átadtam apának a telefont, hátha ő meg tudja magyarázni neki. Közel háromnegyed órás beszélgetés után sem sikerült. Apu is sokkot kapott tőle. Úgyhogy a beszélgetés után azt mondta, hogy inkább eladjuk az autót, mert nem szeretnénk 25 évig a Dóri aggódását és hülyeségét hallgatni.

7vége videója

Bejegyezte: Anya dátum: 12:48 0 megjegyzés

Lesz ez még így se....

2008. február 11., hétfő

7vége

Bejegyezte: Anya dátum: 21:57 0 megjegyzés
Pénteken megbeszéltük a szombatot. Mivel apu azt mondta nincs olyan melója, amihez szombaton vásárolni kell menni, csak be kell mennie dolgozgatni, ezért megkértem had mehessek le szombaton a piacra meg egyéb helyekre vásárolni. Megint nem jött össze. Reggel megint én keltem előbb. Gyerekeket elláttam. Megint meg kellett várni míg apu kávé cigi. Megint 9-kor reggeliztünk. Reggeli után megint laptop cigi társaság volt. Én pedig gyerekekkel játszottam, Mellette próbáltam készülni. Nem sikerült. Majd 11 óra fele már nekiálltam ebédet varázsolni. Tudok varázsolni :-) hehe.
A: most nem mész a piacra?
É: már hova menjek mikor szombatom csak délig van piac.
Megint az ő munkája nyert. Ugyanis, ha ő szeretne elmenni felöltözik és elmegy. Ahhoz, hogy ő elmenjen nem kell előtte neki felöltöztetni, reggeliztetni, ebédet főzni, odakészteni mindent a "ha" esetére, hogy én csak üljek a fotelba és vigyázzak rájuk. Ha én szerenék elmenni, nekem mielőtt elmegyek, ezeket mind meg kell csinálnom, mert ő csak ül valahol és arra vár hogy elmenjek. De az sose jut el az okos fejébe, hogyha ő nem a gyereket látja el én nem tudok felöltözni és elmenni. Így ugrott a piac. Jó mondom, akkor vasárnap legalább a Spárba majd had menjek el.
Vasárnap ugyanúgy telet mint a többi. Én megint korábban keltem, a gyerekek utánam apu legutolsónak. Úgy ahogy szombaton a piacra nem jutottam el, így a Spárba sem. Mondjuk ahhoz képest nyugodt vasárnap volt. Bár még mindig semmi változás nincs a "nagy" beszélgetésünk óta. A gyerekeket ugyanúgy mesével próbálja lekötni, még mindig meg sem próbálja játékosan megkérni őket arra amit szeretne elérni náluk. Stb... Én úgyanugy nem jutok ötröl hatra, mert szeinte az egész napom azzal megy el, mikor egydül vagyok velük. Ebédfőzés játék, délután játék, vacsorakészítés fürdés, alvás. Amit meg meg szeretenék csinálni megint éjszakára marad. Esküszöm hétköznap mikor Bori velünk van kétszer annyit haladok a dolgokal mint apukával egy vasárnapi napon. Iszonyú. Unom, fáradt vagyok, stb.....
Sebaj lesz ez még így se!

Pótlás....

Bejegyezte: Anya dátum: 21:30 0 megjegyzés
Csütörtök
Reggel egy kis vita, hogy ki hogyan viszi el a gyerekeket. Felajánlotam, hogy elviszem őket, mivel szerdán nem tudott dolgozni, és be tudja hozni a lemaradást. Mindenki le az oviba,végül a Nikit elvitte a bölcsibe. Én elmentem vásárolni. Délután nyugis volt. Eperkés sapkát próbáltam készíteni. Nem ment elsőre. Mikor lányok elaludtak hozzáláttam. Hamar ment. Majd fánkot kellett készítenem. Ugyanis drága ovónénink megkérdezte ki készített tavaly olyan finom fánkot. Hát én voltam. Akkor ugyan nem készítenék idén is? De mondom, hogyne. Nincs is jobb dolgom így egy két hónapos gyermek mellett, mint 25 főre fánkot készíteni. De megtettem a gyerekek miatt.
Péntek
Reggel farsang volt az oviba. Jó volt. Lányok eperkék voltak. Majd rohanás begyüjteni a még hiányzó papírokat, hogy be tudjuk adni a hiteligénylésünket. Sikerült. El se hiszem, az összes papír megvolt, minden rendben volt vele. Most már csak várni kell legalább egy hónapot, mire mehetünk szerződést aláírni.

"A" Beteg...

Bejegyezte: Anya dátum: 14:15 0 megjegyzés
Szerda reggelre apu nem kelt fel, mert azt mondta egész éjjel nem aludt. Beteg! Így elvittem a csajokat az oviba bölcsibe. Elkisért minket Alexandra is. Gondoltam nem hagyom otthon apunak, mert nem tud felkelni hozzá. Egész nap nyüglődött. De gyógyszert nem látott a szervezete. Miután még be kellett menni az önkormányztba egy papírért, hát még ha nehezem is, bementünk. Majd én haza. Apu még bement a műhelybe, onnan a Kingusért. Én közben lementem, mert volt egy kis dolgom... Mire megjöttem már ők is itthon voltak. Bori sokkot kapott aputól. Mikor megjöttek, közölte Borival: nem baj ha lefekszikegy kicsit. Bori azt tanácsolta, hogy itt az alkalom az együttlétre. Miután levázoltam neki, hogy mennyire unom ezt, akor megértő volt. Majd kitaláltuk mi elmegyünk a Lidl-be. Tévedtünk. Ezért Bori is korábban ment el. Gondoltam csak túlélem 7-től míg lerakom őket aludni. Túléltem, még ha nehezen is. Miután csönd nyugalom megyek még az esti szokásos pakolás felkészülés a reggelre.... Apu kiszól, hogy hol vagyok, azt alszik tovább. megcsináltam még amit nagyon muszály azt én is bezuhantam az ágyba. Nem kicsit fáradtan..

2008. február 8., péntek

Ügyintézés...

Bejegyezte: Anya dátum: 21:11 0 megjegyzés
A hétfő után kedden reggel meglepődtem mikor apu jött és segített a Barbit öltöztetni. És még kedves is volt. Jó volt. Örül :-)
Utána mentünk önkormányzatba meg az ügyfélszolgálati irodába a papírért. Mikor bementem az ügyfélszolgálati irodába gondoltam hamar kijövök, mert egy papírt oda adni nem sok idő. Tévedtem. Nem találták a beadott igénylésem. Modom a hölgynek, hagyja majd visszajövünk mert várnak. Apu valaki által kapcsolatba került egy tisztviselővel. Azt modta, hogy fog nekünk segíteni támogatásoz jutni. Semmit nem tudott tenni csak a szociális osztály vezetőjéhez odakisérni. A hölgy mégegyszer elmondta, amit pár nappal azelött nekem is elmondott. Nem kaphatunk támogatás. De apu állította, hogy neki az a valaki azt mondta, hogy majd a képviselő így+úgy segít. Nem jött be. Visszamentünk az ügyfélszolgálatra. A papír még mindig nem volt meg. Így újat kellett írni. Azért a höly kedves volt, mert helyben megírta az igazolást a szocpol igénylésről. Még egy papír letudva.
Aztán rohanás a földhivatalba, mert jött az értékbecslős. Viszonylag hamar ment a dolog. Mert csak 5-en voltak előttem. Miután már a finisben voltam, és az utolsó ablakhoz vártam apu megérkezett a gyermekkel. Odajött és a fülembe suttogta, hogy mehetünk soron kívül, mivel a gyerekeseket sororn kívül kiszolgálják. Áááá, nem kaptam sokkot. :-O Végülis csak 5 percet késtünk. Minden rendben volt, és még azt is elintéztem, hogy többet kapjunk vissza, mint a két lakás értékbecslésésnek a fele. Gratulál, örül :-))
Apunak sikerült beszélni annak a lakás közözs képviselőjével, melyet meg szándékozunk venni. Mehetek szerdán az újabb begyűjtendő papírért. Hurrá, megint örül :-)
Így ez a nap is jól elment.
Ja és találkoztunk Kingussal is. Ez volt a napban a legjobb. Szerdán jön haza. Ismét örül nagyon :-)))

2008. február 6., szerda

Utálom a hétfőt....

Bejegyezte: Anya dátum: 21:24 0 megjegyzés
A vasárnapi sértődés folytatodott tovább.....
Reggel Barbit én vittem le az oviba. Gondoltam elmegyek a földhivatalba. Rosszul gondoltam. Nem volt nálam kp. 11 felé apu hív, hogy kedden megyünk az önkormányzatba. Majd megkérdem mikor megyünk a földhivatalba. Erre ő mondjam meg én , hogy mi legyen. Teszem fel magamnak a kérdést: tényleg képtelen eldönteni egy majdnem 40 éves férfi akinek 15 éve önálló vállalkozása van, hogy mikor és hogyan tud elmenni egy fontos ügyben intézkedni, ami a családja érdekében történik?? Innenől fogva elszakadt a cérna és kijött belőlem a hétvége hatása. Majd leraktam a telefont. Erre nem sokkal később hazaérkezett. Így vitatkoztunk egy igen nagyot.
Nem értem:
1. Hibásak vagyunk azért mert, állítólag mindenki rajta röhhög, mivel 9re jár dolgozni.
2. Az is miattunk van, hogy neki állandó készültségbe kell lenni mert sose tudható mikor hívom fel hogy menni kell valahova.-hozáteszem most az ügyben mászkálunk, mert lakást szeretnénk venni.
3. Itthon azért nem tesz arrébb semmit, és azértr nem csinál semit mert nekem semmi sem jó. Ez abban nyilvánul meg, hogy ő letesz pl egy tányért és én elrakom a helyére. Ez nem tettszik neki.
4. Azért nem kér tőlem semmit, mert egyszer hazajött 11 után és én fáradtan nem készítettem neki vacsorát. Mert ő csak egyszer kér és ha nem kapja meg utána soha többet nem kér semmit.
5. Gyerekekkel azért nem foglalkozik, mert értsem meg végre, hogy ő ezt nem tudja és nem is akarja megtanulni.
6. Azért nem kapok meglepetést, nem visz vacsorázni, meg ilyenek, mert ő nem tudja hogy én mikor szeretnék menni, és szóljak én ha szeretnék meglepetést. Úgyhogy ne is várjam mert úgyse fog nelkkem meglepetést adni. Kérdem én ebbe mi a meglepetés?
7. Neki már nincsenek céljai, mert sokat csalódott. Neki minden jó így ahogy van, és az a kedvencem, hogy vele nem kell foglalkozni. Engem miért érdekel, hogy mi van vele, én mirt szeretnék vele foglalkozni.
8. A másik kedvenc, hogy ő em tud és nem is szeretne hozzánnk alkalmazkod, hisz alakalmazkodott má eleget.
Kérdem én : akkor minek van velünk? Menjen az élje úgy az életét, ahogy szeretné, akkor jön megy amikor szeretne, és valóban nem kell alkalmazkódni senkihez. Így megint nem jutottunk előre. Kezdek belefáradni. Elég nekem a gyerekeket nevelni. Nem kívánok még egy 40 éves embert is.




2008. február 5., kedd

7vége

Bejegyezte: Anya dátum: 6:26 0 megjegyzés
Megint sokkoló hétvégém volt.
Apu állítólag időben szeretett volna elmenni dolgozni, ami azért nem volt oly feltünő, mert 8kor mászott ki az ágyból. Mindenki fel volt már öltözve mire felkelt. Gondoltam időben le tudok menni a közértbe. Tévedtem! Meg kellett várni míg apu a laptop társaságába elvogyassza a kávéját. Persze, hogy a csajok már éhesek akkor, mivel ők időben felkelnek. Fél 9 után reggeli. Utána anyu is hívott. Megbeszéltük, hogy én is gyorsan lemegyek vásárolni, és utána apu átmegy, hogy ő is ki tudjon menni a piacra. Ekkor is tévedtem. Apu reggeli után megint a laptop társaságát választotta, miközben én készültem a közértbe, úgy hogy közben a gyerekekkel is intenzíven foglalkoztam. 10-kor sikerült is elindulnom. Hamar meg is jártam. Apu simán el tudott volna indulni akár fél 10-kor ha nem a laptop társaságában tölti el az idjét. Ezt sose fogja felfogni!!!És persze én meg a gyerekek meg az anyám a vétkes mert őt feltartjuk, mert mi vásárolni szeretnénk menni. Na mindegy 11 kor elment. Lányokkal jól elvoltunk megfőztük az ebédet, alvás, délután megsütöttük a fasírtot, meg készítettünk hozzá körett, hogy vasárnap ne kelljen főzni. Közben játtszottunk és mostunk is. Vacsora végén apu felhív, hogy jöjjön e haza segíteni fürdetni. Mire én ennyit feleltem neki: mire te átöltözöl mi már megfürödtünk. Így is történt. Mire hazaért már az ágyban voltunk. Még viszonylag jó kedve volt. Azt a Niki jött a szokásos szövegével: menj innen. Ugyebár gyerekből van, nem kell komolyan venni. Aztán már a Barbi is és én is elkezdtem bohockódni, hogy menj innen. Jót mulattunk a dolgon. Mire apu egyik pillanatról a másikra felpattan és elment. Miután ő nem bohockodótt, hanem vitatkozott a Nikivel, hogy nem megy el. Így apu a szombat éjszakáját a nagyszobába töltötte. Megsértődve. Hajnalt tájt mikor Alex evés után volt, szokásos körséta, hogy mindeki be van e takarózva. Apu is fent volt épp. Kijött valamiért mire én megkérdem tőle, mit csinál ilyenkor. Erre sértödőttem feleli hogy semmit. Aztán visszavonul sértödőtt állapotába.
Vasárnap minden jó volt a gyerekek örül. apu a szokásához híven a számítógépei társaságában töltötte el a napot, mellé midenkivel sértödőtten beszélt. Úgy dörmögött az orra alatt mikor a gyerek szépen kérdezett tőle, hogy Barbi meg is kérte beszéljen hangosan, mert nem érti mit mond. Ekkor is dühösen válaszolt neki. Délelőtt vasalás közben Niki is szépen játszott, Barbival meg feladatokat oldottunk meg a foglalkoztató füzetben. Gondoltam, ha látja apu, hogy hogyan kell szépen nem a meséval lekötni a gyerekeket mejd ő is megpróbálja. Nem jött be. Ahányszor apu társaságát keresték, mesét rakott be nekik és két perc után kikapcsolták a számítógépét, meg hasonló unatkozásba kezdtek. A vacsora sem volt felhőtlen mert tőlem meg sem kérezte kérek-e. Miután egy jó ideje kint ültem a konyhába, ő szokásához híven a pultnál evett és ott készítette a vacsorát a gyerekenek. Persze közbe a gyerekek minden mással foglalkoztak csak a vacsival nem. Mászkáltak meg ilyenek. Nem is ettek rendesen. Apu mindeközbe sértödőt állapotában volt. Aztán már nem bírtam a dolgot gyorsan lefürödtünk és ágyba bújtunk. Apu ismét a nagyszobába töltötte az estét a fotelba összekucorogva. Rácseszett mert a frissen vasalt ruhát nem volt időm elpakolni. Gondoltam majd hétfőn elrakom. Este még elment cigiért majd úgy aludt, hogy fotel+lába az asztalon. Váljékésségére. Erre nem tudok mit mondani, ha valaki ennyire......akkor én mit tegyek???

2008. február 3., vasárnap

7 második fele

Bejegyezte: Anya dátum: 14:00 0 megjegyzés
Csütörtökön is meg pénteken is igen mozgalmas napom volt. Csütörtökön Alexandrával orvosnál jártunk, hogy oltást kapjon. Az oltást megúsztuk, ugyanis kicsit szörcsögött és rózsaszín volt a torka. Így doktornénink azt javasolta, hogy halasszuk el. Egy hét múlva újra próbálkozunk.
Mind a két napon sűrűn tevékenykedtem itthon. Egy kis takarítás mosás, hogy végre utol érjem magam. Aztán jöhet a vasalás. Közben persze a lakás ügyeit is intéztem. Sikeresen mindenkit le telefonáltam. Sikerült az értékbecslésnél alkudni egy pár ezer forintot. Jó vagyok! :-))
Pénteken is legalább 3x megforgattam a mosógépet. Na nem vagyok ám olyan erős volt segítségem: a 220. Hehe. Délután főzés sütés. Megint jött haza Bori párja, így nokedlit gyártottam, és meglepi farsangi amerikai fánkot. Remélem izlett neki.
Kingus egyre jobban érzi magát. Pöttyei is kezdenek beszáradni. De jóó... Nemsoká hazajöhet!

2008. január 30., szerda

7eleje....

Bejegyezte: Anya dátum: 21:18 0 megjegyzés
Ma már szerda van és én már teljesen ki vagyok. Valami történt hétfőn is amit szerettem volna megírni , de mára már nem tudom. Mindenesetre mozgalmas volt.
Hétfőn Alexandrának megint nem volt jó napja. Egész nap lógótt rajtam. Közben a lakás miatt is kellett intézkednem. Barbinak sem volt jó napja. Reggel is hisztizett és délután is.
Kedden is bírtam pörögni rendesen. Elmaradt akarítás Alexandra jobb volt, de délután 2-től megint rámakaszkodott. Azért ahhoz képest egész sokmindent megcsináltam.
Viszont sokkot kaptam attól, hogy anyukám elvitte a bárárnyhimlős gyereket a bankba, és vásárolni. Nem veszekedtem vele csak sokkot kaptam tőle. Erről nem kívánok többet írni, mert ha éppen kapcsolatban vagyok anyámmal mindig sokkoló. Akor jó amikor ő megy a maga dolgára és nem hív nem jelentkezik. De ezt majd egyszer.....


Ma voltunk szerződést aláírni. Az volt egy másik sokkoló élmény. Kicsit gáz mert van benne rizikó, de bevállatam, mert ha nem teszem soha nem tudok lakást venni. A tulaj meg kérdőjelezte az ügyvédi iskolai végzettségét. Szerinte egy csaló és le szeretne lépni a pénzzel. Mert valószínű az ügyvéd nem azért tanult 5 évig és szerzett doktori diplomát, hogy lenyúlja az ügyfelei pénzét, és kizárják a kamarából. Na mindegy ez a csajnak nem volt evidens.

Végül is valahogy megegyeztünk kicsit rizikósabb a dolog de, az ügyvéd teli írta ilye-olyan záradékokkal, hogy a végén lehet, hogy ők buknak rajta nagyobbat.
Mindezt leszámítva vettem egy lakást. Jó-jó még nem az enyém de azért jó érzés....



2008. január 28., hétfő

7vége

Bejegyezte: Anya dátum: 21:45 0 megjegyzés
Szombaton délelőtt vásárlás, főzés. Apu délben a szokott időben lelép. Délután és este megint egyedül telik el. Sebaj játszottunk egyet. Kingus nagyon hiányzik már. Barbi nem is szeret egyedül aludni a szobába. Nikivel sem tud úgy játszani. Szegénykém :-(
Vasárnap délelőtt apu meg Barbi lement vásárolni. Aztán apu megint lelép egy rövid időre. Mi addig főzünk. Apu ebédre megjött. Délután 3-ra mentünk a lakás miatt a szerződést átbeszélni. Sikerült megegyezni. Hihetetlen veszek egy lakást! :-)
Bori már régóta unszol, mozduljunk ki. Neki köszönhetően délután elmentünk korcsolyázni. Bori, Niki, Alexandra meg én kint néztük ahogy apu és Barbi hasítja a jeget. Hihetetlen volt. Apuról kiderült így 5 év után, hogy az iskolába ő hokizott. Jó volt látni azt a felhőtlen örömöt apun. Végre felszabadult volt és gondtalan. Élvezte a dolgot. Barbinak is tetszett, hogy apuval korizhatott. Csak Kingus hiányzott. Ha meggyógyul őt is elvisszük.
Kori után Borit hazavittük, mert naon fújt a szél. Jól elfáradtunk. Lányokat nem nagyon kellett altatni.
Jó volt ez a vasárnap! Köszönöm Bori! Köszönöm apa!
Borinak: Barbi kori órán! Ha jól emlékszem akkor a 3. óra volt. Itt már az óra vége és mennek kifele.

2008. január 26., szombat

Változás....

Bejegyezte: Anya dátum: 22:14 0 megjegyzés
Péntek óta mintha változás történt volna. Bár mikor a bankba mentünk és ott voltunk, még olyan rossz hangulatban telt. Miután hazajöttünk utána kicsit kezdett normális lenni. Ja... persze, hogy apuról van szó. Azóta most normális. Azért én már nem bízom benne annyira, mert ezt sokszor eljátszotta már. Mármint azt, hogy megharagszik és dühöng és ugyanúgy nem foglalkozik senkivel csak magával. Mondjuk még mindig ugyanúgy későn jár haza. Ebből is egy kicsit sok már. Na mindegy....Most nyugi van.

Péntekre Kinga bari himlős lett. Úgyhogy bank után voltunk nála. Szegénykém..Nincs rajta sok pötty, de haza szeretne már jönni. Unatkozik egyedül a mamánál. meg hát itthon is nagyon hiányzik. Barbi sem találja a helyét nélküle. De sajnos még nem jöhet haza, mert fertőz. Nem most kéne, hogy végigmenjen minden gyereken. Alexandra még túl pici hozzá. Bár állítólag az anya tej megvédi. De azért örülök, hogy Kingus legalább túl van rajta.

Az jó most benne, hogy mamával szépeket festenek, amit Kinga nagyon szeret, és mama feladatokat oldat meg vele a foglalkoztató füzetből. amire nekem kevesebb lehetőségem van. Meg ha mindenki itthon van leginkább egymással játszanak, mint velem. remélem hamar meggyógyul. Innen is küldünk neki gyógypuszit. :-)

2008. január 25., péntek

Ellentétek....

Bejegyezte: Anya dátum: 7:08 0 megjegyzés
Szerdai napom viszonylag normálisan indult. Kingával elterveztük, hogy megyünk DM-be vásárolni. Erre 10- kor anyám felhív, hogy most mi van a Kingával, hogy átmegy vagy nem. Kinga úgy döntött, hogy vásárlás után átmegy. Anyuval megbeszéltük, hogy bevásárlunk és mire mi végzünk ő itt lesz. Vagy ha hamarabb jön akkor valahol utolér minket. Ehhez képest anyám akkor ért ide mikor már a gyerek elaludt. Így vissza kellett jönnie délután. Ettől úgymond sokkot szoktam kapni, hogy anyám nem képes időre érkezni, és úgy fel tudja borítani az aznapi programot, ahogy azt kell. Mindegy túljutottam rajta. Délután Bori meghozta a nyugalmat.

Csütörtökön mentünk az ingatlanoshoz. Apu két napja dúl fúl. Nem mondja soha hogy miért és egyszer csak robban a bomba. Mikor hazaértünk robbant is. Megint a szokásos duma, őt nem érdekli, de neki miért kell ennyi mindent kifizetni. Másik pillanatban meg neki az a dolga, hogy kifizesse. Teljesen ellentét. Én nekem mindent meg csinálni ami a családdal kapcsolatos, mert én nem kapok fizetést. De neki semmit, mert ő dolgozik. Újabb ellentét. Én jelen esetben az államtól kapok fizetést. Neki meg saját magának kell előteremteni a fizetését, miután vállalkozó. Nem értem miért nem számit bevételi forrásnak az én pénzem. Mert apu szerint nem. Mert én csak itthon vagyok.

Úgy érzem soha nem fogom tudni neki elmagyarázni miről szól egy család. Annyira szeretném ha végre része lenne sz életünkre, és nem mondaná folyton, hogy ő nem számit.
Ő úgy gondolja, hogy mindent pénzért lehet venni. Pénzért vesz életet, ellátást, gyereket, feleséget. Dühít. Engem ne vegyenek meg pénzért, és a gyerekeket sem.


A szeretet többet ér!

2008. január 24., csütörtök

Ez történt kedden....

Bejegyezte: Anya dátum: 7:10 0 megjegyzés
Kedden reggel a reggel kedvéért ismét korán keltem. Mindennel kész voltam csak a lányok nem voltak felöltözve. Apuka 8 előtt 10 perccel kikel elkészül és nekiáll idegeskedni,hogy 8-ra kell neki menni valahova. Nikivel is hadakozik, de sikerül végül felöltözni. Aztán volt egy csatája Kingával is. És persze megint minket hibáztat és velünk veszekszik, hogy ő nem tud elmenni és neki miattunk át kell szervezni és le kell mondania a dolgokat. Aztán valahogy mégis elindul. Visszajött a Kingáért mert orvoshoz kellett vinni. Mikor hazaért nem a Kingával kezdett öltözködni és készülni, hanem konyha leül a laptop elé újabb kávé cigi. Fél 9- kor nekiáll velem veszekedni, hogy én neki nem segítek és miért nem mondom hogy Kingát neki kell elennie az orvoshoz, mert nekem fontosabb, hogy a ruhát válogatom. Hozzáteszem, hogy Alexandrának azon ruháit próbáltam elővenni ami most jó rá, mivel a csecsemő ruháit már kinőtte. És megint a fejemre lett olvasva, hogy engem nem érdekel, hogy neki menni, kell, és akkor őt nem érdekli az egész. mert, hogy ő úgy se tudja megtanulni felöltöztetni a gyerekeket és nem is kell neki ezt tudni. Kezd a helyzet kaotikussá válni.
Mikor az orvostól visszaértek mind a két lány hazajött vele. Eredetileg arról volt szó, hogy Kinga megy át a mamához. Nem volt még ebéd sem, és Alexandrának sem volt jó napja. De sebaj, mert zökkenőmentesen megoldottunk mindent. Csak én voltam kissé feszült.
Utálom már, hogy apu nem igazán akar része lenni az életünknek. Mindent csak kötelezőből csinál. mert neki ez a dolga és kénytelen beletörődni.

2008. január 22., kedd

Megint hétfő

Bejegyezte: Anya dátum: 15:44 0 megjegyzés
Egy nehéz hétvége után még nehezebb hétfőm volt.
Kinga délbe kelt fel először. Szomjas volt adtam neki inni és ki is jött belőle. Örültem neki. Ráadásul öli baba alias Alexandra is egész nap lógott rajtam. Közben intéznem kellett a lakást is. Jött a sokkoló hír eladták a hétvégén a kinézett lakást. Az szép.... Nézhetünk másikat. Etetés és gyermek gyógyítása közben vad telefonálgatás újabb lakás után. Közben próbálom a már hetek óta úszó lakást is rendbe tenni. Sikertelen. Talán ha több volna belőlem minden egyszerűbb lenne. De legalább pozítiv, hogy estére le van beszélve egy lakás nézés.
Délután mikor a csajok hazajöttek a bölcsiből legalább lett egy kis jó kedvem.
Egyetlen normális ember vesz jelenleg körül. A baby sitterem Bori.
Se baj lesz ez még így se.

2008. január 21., hétfő

Vasárnap

Bejegyezte: Anya dátum: 21:17 0 megjegyzés

Én úgy gondolom, hogy ha két embernek, akinek gyerekei vannak, a vasárnap a családi programokról kell, hogy szóljon. Nálunk ez sem megy. Ennek az az oka, hogy apuka fáradt az egész heti munkától és neki nincs kedve kimozdulni itthonról. Mintha én nem fáradnék el. Így nálunk a vasárnapok úgy telnek, hogy ha apuka véletlenül itthon van, akkor ő egész nap ül a gép előtt meg dohányol. Külön reggelizik, néha velünk ebédel. Mellé dühöng, hogy a gyerekek nem szállnak le róla. Amiért én vagyok a hibás. Teszi fel állandóan a kérdést, hogy ha ő itthon van miért nem tudnak egyedül játszani és miért csak az ő dolgaival akarnak játszani és miért unatkoznak. Erre nekem az a magyarázatom felé, mert nem szentel elég időt a gyerekeire, mert nagyon sokat nincs velük és örülnek ha itthon van. De ezt ő nem hiszi el.
A mostani vasárnap a következő képen nézett ki. Kis könnyebbség, hogy Barbara a mamánál volt. Itthon volt viszont 2 még nem beteg, és a Kinga aki már beteg lett. Apu a szokásos reggeli kávé után egész 11-ig a laptopjával volt együtt. A gyerekek lekötését azzal intézte, ahogy mindig, berakott 1 mesét. Amit persze csak rövid ideig néznek, mert nem egy díványbabák  Aztán vásárlás címszóval 11 után valamivel elment. Jó én kértem, hogy hozzon egy pár dolgot. 1 óra felé hív, mer kérdése volt, és hozzá tette nem sokára jön. Este 7 óra körül lett az a nemsoká.
Szegény Kingus aki, amúgy is érzékenyebb típus, főleg így, hogy beteg, állandóan azt mondta várjuk meg apát. Félt, hogy apa megint olyan későn jön haza, hogy neki már menni kell fürödni és aludni.
Iszonyú nehéz megmagyarázni nekik, hogy apa dolgozik. Egyszerűen nem értem miért nem lehet velünk valóban hasznosan eltölteni az időt. Remélem egyszer rájön apuka, hogy mit veszít, csak félek késő lesz.

2008. január 20., vasárnap

Egyedül

Bejegyezte: Anya dátum: 17:27 0 megjegyzés
Egyre inkább rájövök, hogy a gyerekeim apja valamiért nem kíván velünk lenni. Állandóan besértődik, ha valami olyasmit kell csinálni amit velünk együtt kell. És azt utálom benne, hogy nem tudok vele mit kezdeni!
Tegnap az osztálytalálkozó után kb. 2,5 órát aludtam. Reggel apuka 9-kor kimászik az ágyból. Kávé cigi stb. Felöltözik, és szeretne menni. Nem megy neki, amiért elkezd morogni az orra alatt. Ja és engem hibáztat érte. Mert állítólag én nem vagyok képes a gyereknek megtanítani, hogy neki mennie kell dolgozni. Mérgébe elvitte Kingát magával. Fáradtan maradtam itthon Nikivel és Alexandrával. Délre már én is belázasodtam. Reméltem, ha Niki alszik én is tudok aludni. Egy óra körül felhívtam apát, hogy hol vannak, és kértem jöjjenek haza, mert nem vagyok jól. Meg szerettem volna ha Kinga is aludna. Miután Niki nem aludt és én egyre rosszabbul voltam már közel 39 fokos lázzal, 3 óra felé újra hívtam, hogy jöjjenek haza. Erre megkaptam, hogy ő is akkor aludt el amikor én hazajöttem a buliból, és hogy minek mentem el. És azzal próbálta a dolgot kompenzálni, hogy jól van akkor majd éjjel ő sem alszik, mert akkor így 1-1. Azt hiszem, ha ki szeretné egyenlíteni az öt év alatti kevesebb alvásomat, akkor legalább 1 évig nem aludhatna. Délután 5 óra körül hazatévedtek. Meg se kérdezte hogy vagyok. Sértődötten mászkált Alexandrával. A tv üvöltött. Én persze próbáltam aludni, de nem nagyon sikerült. Félóránként kérdezte, meg hogy Alexandrával mit csináljon. Már kakás is volt. Miután még nem volt energiám felkelni, ezért tovább sétált vele. Majd nem sokkal később megint jött, hogy nem-e éhes. Aztán kimásztam az ágyból, Alexal lefürödtem, ő addig vacsit próbált adni a többieknek. Nem sikerült neki. Kinga azért nem evett, mert mire hazajöttek belázasodott amit persze 2 óra alatt nem vett észre. Niki azért nem evett mert egész délután nasisott. Aztán gondoltam egy kicsit segít lefürdetni meg ilyenek. Nem nyert. Nekem kellett megcsinálni. Még etettem Alexandrát, megkértem mérje meg Kinga lázát. Természetesen magas volt. Most ő mit csináljon jött a kérdés. Mondom, adj neki lázcsilapítót. Az melyik, hol van? Elmondtam neki. Csak hogy még egy kicsit jól érezzem magam epésen megjegyzi, most ő kit hívjon fel mert, gyógyszert kell adni a gyereknek. Persze a kúpot nem bírta beadni. Miután már egy ideje csak ölelgette a gyereket meguntam. Alextől elvettem az enni valót, hogy Kingának adjak gyógyszert. Kb fél 9 fele el bírtunk aludni.

2008. január 19., szombat

Hihetetlen.....

Bejegyezte: Anya dátum: 2:27 0 megjegyzés
Miután nemrég értem haza nekem még ma van. Voltam bankba hitelt intézni, ugyanis lakást szeretnénk vásárolni. Egész pénteki napom odalett, és teljesen belefáradtam. 5 éve próbálunk hitelt felvenni. legszívesebben sikítani tudnék miatta.

De mindent elfeledtetett velem az esti évfolyam találkozó. 20 éves általános iskolai évfolyam találkozónk volt. Leírhatatlanul szupi volt. ahhoz képest, hogy nem jött el mindenki voltunk egy páran. Az osztály krémje mindenesetre ott volt. Azt sajnáltam, hogy az akkori szerelmem nem jött el. Szinte alig változtunk. Olyan érésünk volt, mintha ott folytatnánk ahol abbahagytuk. Drága osztály főnökünk nagy meglepetés volt. Hihetetlen milyen jól néz ki, ahhoz képest, hogy közel hetven éves lesz. Hihetetlen jó buli volt!

Borinak, a baby szitterünknek külön köszönet az itthoni munkájáért. No meg apunak is.

Szegény Barbikám a mamánál gyógyul, és most egy kicsit haragszom magamra, mert nem volt időm felhívni őt. Apu azt mondta még lázas.

Megyek egy kicsit vízszintesbe helyezem magam.









Ígértem Nikiről képet! Hááát ő volna।

Adatvédelem

Írásaim, fotóim kizárólag az írásos engedélyemmel közölhetőek más oldalakon, vagy nyomtatásban. Ez alól kivételt képeznek azok a gyűjtőportálok, ahol nem közlik az egész írást, csak annak első pár sorát, és a folytatást a blogom megnyitása után olvashatja az olvasó.
 

Jbabák blogja Template by Ipietoon Blogger Template | Gift Idea