A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Lelkem. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Lelkem. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. június 28., péntek

Tortázás+

Bejegyezte: Anya dátum: 22:18
Csütörtökön (2013.06.27) nagy élményben volt részem. Legkedvesebb barátnőmmel, aki mellesleg tortákat készít profi módon, vele tarthattam az elkészítésénél. Ugyanis nálam készítette el. Az élmény leírhatatlanul csodás volt. Remélem nem ez volt az első, és az utolsó. :)
Amúgy, igaz régen írtam már ide. Az életem rengeteget változott. most úgy érzem 180 fokos fordulatot vett,  és jó úton haladok. Jövök ki dolgokból. Igaz még egy nehézség vár rám mégpedig, hogy kiépítsem ügyfélkörömet, annak érdekében, hogy hivatalosan is azzal tudjak foglalkozni amivel most kell. Ami meg van írva nekem. Tanulni is szeretnék még sokat, de már jó úton járok, és ez  a lényeg.
Némi nemű betegség is kiderült, de ebből is csak úgy jövök ki ha megyek az utamon. Mert csak így lehet. 
Tervezem, folyamatosan írni blogomat. Újra felvenni az írás örömeit. 
Egyenlőre ennyi. Köszönöm Andi a csodás napot. 
A napról egy kép:



2012. július 24., kedd

Meddig?

Bejegyezte: Anya dátum: 11:26
Megfulladok! Úgy érzem fojtogatnak. Mintha a mellkasom be akarna szakadni! De meddig? A videó feltöltője leírt mindent. Így hát no comment . Most csak rám tör a bőgés. Meg kell történnie. Ki fogok mászni a mocsárból amibe derékig el vagyok merülve.

2012. július 21., szombat

Nem értem!

Bejegyezte: Anya dátum: 10:41
Már nem bírom magamba tartani, mert kezdek tőle felrobbanni. és ha nem adom ki magamból, akkor bele fogok őrülni. 
A facebook üzenő falán akadtam bele ebbe: Visszatérés a munka világába - anyaként. Felcsillant a szemem, hogy talán nekem is lesz egy lehetőségem anyaként újra munkába állni. Gyorsan megnéztem az oldalt mit is kell tennem annak érdekében, hogy anyaként újra hasznos tagja lehessek a társadalomnak, és tudok egy kis bevételt produkálni, hogy többé ne kerüljek olyan helyzetbe, hogy kikapcsolják az áramot, és már egy hete nincs kimenő hívásom. 
Hát ezzel találtam magam szembe: Diadal mindenkinek. Mit ne mondjak dühös lettem egy picit. 
Itt vagyok, anya vagyok, egyedül maradtam velük. Munkába állni nem tudok, mert a gyerekek miatt elutasítást kapok. A főállású anyaság miatt csak részmunka időbe lehetséges. Váltott műszak nem jöhet szóba, mert a gyerekek még kicsik ahhoz, hogy egymásra bízzam őket. Így marad a következő idő intervallum: 10-14. Nem találtam meg még azt a munkahelyet, ahol ebben az időpontban tudnak engem bejelentve alkalmazni. 
Ezért felcsillan minden olyan lehetőségen a szemem, mint ez is itt. De ez sem munka. Ez is egy lehetőség, ami azzal foglakozik, hogy lelkileg rendbe tedd magad, és tudjál fókuszálni a munkára, vagyis a munkakeresésre. Mert, mi anyák bele tudunk gyöpülni az anyaságba, és egy idő után már befelé kezdünk fordulni. Amitől úgy leül az ember, és nem tesz semmit. Csak végzi  a napi rutint, de már azt sem úgy, ahogy előtte, vagy keres egy olyan elfoglaltságot, amitől úgy érzi, kiszakad abból, amibe van, majd rádöbben, hogy egész nap azt csinálta, és jön a lelkiismeret furdalás, hogy nem végzett házi munkát, ami nem jó  mert a gyerekeket el kell látni. Csak már ezt sem csinálja az ember, szívesen mert már bele van fásulva, fáradva monoton. 
Aztán jön egy reménysugár. És azért lettem dühös, mert sem olyan lehetőség, amitől nekem bevételem származna. 
Nincs bevételem.  Csak a gyerek utáni járadék, ami elmegy a hitelemre. Nincs más bevételem. Hogyan adjak ki bármennyi pénzt arra, hogy először képezzem magam, hogy majd egyszer, ha olyan állapotban leszek, hogy jól tudok munkát keresni. Ami nem biztos, hogy hamar bekövetkezik. 
Kérdem én, addig, amíg én azzal töltöm az időmet, hogy felhozzam magam egy állapotba, addig ki csinálja meg a házimunkát, ki foglakozik a gyerekekkel? Miből fizetem a költségeimet. Amikor egyedül marad, az ember akkor nem tud magával foglalkozni. Nincs rá olyan lehetőség. Hisz az anyaság, gyereknevelés, gyerekek ellátása nem véges nem lehet lerakni. Nem tehetem meg, hogy amíg én magammal foglalkozom, addig nem viszem le a gyereket a suliba, nem mosom, ki a ruháit nem készítek neki enni.
Ennél a pontnál sokan gondolhatják azt, hogy én vagyok a buta, hogy magammal nem foglalkozok, mert pont ez lenne a fontos, hogy el tudjam látni őket és legyen erőm tovább nevelni őket.
Kérdezem mikor, amikor egy 24 órából áll. Ha az anyaság 24 órás feladat, és a vele járó össze munka 24 órás elfoglaltság, melyiket ne csináljam meg magamért? Lehet, hogy rosszul látom, és valóban nem jól csinálom. Sőt soha nem mondtam, azt hogy most jól csinálom. Pontosan tisztában vagyok azzal, hogy rengeteget kell tanulni egy anyának, ahhoz hogy minden jól menjen. 
Egy picit az az érzésem, amikor sorra akadok bele ilyen lehetőségekbe. Minden esetben ez van: gyere majd mi segítünk, fizess be valamennyi pénzt, és akkor majd egyszer ha ügyes vagy akkor hamar találsz munkát és hamar lesz bevételed. Kérdezem én nemes egyszerűséggel. Nincs bevételem. Viszont szeretnék munkát, amitől lesz pénzem. De munkát azért nem találok, mert egyedül álló anya vagyok. Hozhatnék egy olyan döntést hogy jó rendben, mert már úgy érzem nincs más reményem, elveszem a villanyszámlára szánt pénzt kockáztatok max kikapcsolják megint a villanyt, ami túlélhető, hiszen ha belevágok lesz majd munkám, és lesz bevételem, amiből ki tudom fizetni a tartozásaimat. De van erre olyan garancia, hogy ezt a kockázatot be tudjam vállalni??? Ha meg megteszem, és azért mert magamra szántam a pénzt és emiatt kikapcsolják, a villanyt akkor jön a hatóság, hogy én veszélyeztetem a gyerekeimet. Akkor hogyan merjem bevállalni ezt a kockázatot?
Olyat még sehol nem láttam, ahol ez van: gyere, segítünk, és mivel olyan helyzeted hogy nincs bevételed ezért most ne fizess. Mivel mind a két félnek az érdeke, hogy pénz legyen. Ezért minél hamarabb segít munkát találni, olyat ahol nem utálnak, és nem néznek csúnyán, mert van gyerekem, akiről gondoskodnom kell, és nem utálnak a miatt sem, hogy egyedül maradtam velük. Nem azt szeretném mindezzel mondani, hogy nem szeretnék fizetni egy szolgáltatásért. Csupán azt, hogy mivel nincs bevételem, esélyem sincs ilyen és ehhez hasonló lehetőséget megragadni.
Tehát marad minden ugyanúgy. Magam keresem, a munkát magam küldöm az önéletrajzot. Egyedül dolgozom fel a kudarcaimat kisebb nagyobb sikerekkel. És a végeredmény, nekem továbbra sincs munkám, nincs bevételem. Ugyanúgy alkalmanként kikapcsolják a telefonom, stb. 

2010. február 9., kedd

Csiribiri 2009

Bejegyezte: Anya dátum: 1:20 0 megjegyzés
Ott voltunk 2009-ben ezen a koncerten. Egy téli nap volt. Mikor megérkeztünk akkor láttuk, hogy kint van egy csomó kamera. Ekkor döbbentünk rá, hogy film készül belőle. :) Kingus egész koncert idelye alatt a színpad melletti helyet őrző néni mellett volt, és segített neki a gyerekeket terelgetni. Így mindig pont a színpad előtt kolbászolt.
A Hegyi tolvaj számban 0:37kor látható, a Károgós számban 2:52kor jól látszik a néni gugol, és épp beszél a Kingushoz. A Csirirbiri számban pedig 0:22kor ismét a néni mellett sétál el, és közben megy a színpad felé tapsolva. És hogy ez most hogy jutott eszembe?! Hát mert kb. 2 hete mikor Barbi a mamánál volt akkor a mama elvitte őt, és megnézték ezt a filmet miközben a többiek itthon voltak velem. És ez olyan igazságtalan. És most olyan igazságtalan korszakomat élem. Minden olyan igazságtalan.

















2010. január 10., vasárnap

Anyai örömök :)

Bejegyezte: Anya dátum: 22:09 0 megjegyzés
A sok megpróbáltatások után úgy gondolom, megérdemlem, amit ma kaptam a legnagyobbik lányomtól.
Este a vacsora előkészítése közben Barbara a következőt mondta:

Barbi: - anya én, azért szeretlek téged nagyon, mert olyan sok mindent megteszel értünk.
Én: - köszönöm kicsim nagyon jól esett. - Majd kapott egy puszit - és ezt mondta neked valaki? - tettem fel a kérdést
Barbi: - nem anya kigondoltam
Én: - köszönöm drágám

Majd ezt hallván Niki lányom is mondott nekem szépeket, és tőle is meg Kingától is megkaptam, hogy szeretlek anya. Pipike (Alexandra) is a maga kis nyelvén magyarázott nekem.

2009. július 23., csütörtök

Idézetek...

Bejegyezte: Anya dátum: 0:43 0 megjegyzés
"GYERMEKET SZÜLNI A VILÁG LEGCSODÁLATOSABB DOLGA, HA EGY NŐ ÚGY ÉRZI VAN KINEK, VAN HOVA, ÉS VAN MIBŐL, AKKOR NEM KOR KÉRDÉSE A DOLOG."
"Ha valakit igazán szeretsz engedd el. Ha visszajön hozzád, örökre a tiéd marad.De ha nem, akkor soha nem is volt igazán a tiéd."
"A szerelem nem egy, hanem az egyetlen lehetőség, hogy boldogok legyünk." (Francoise Sagan)
"Az igazi szeretet tettekben, és nem szavakban nyilvánul meg." (Filippinó közmondás)
"Nem azért szeretlek, aki te vagy, hanem azért aki vagyok melletted." (Gabriel Garcia Márquez)
"A szereteT hiányát az ember soha nem pótolhatja; ám a szeretet minden mást pótol." (P. Matteo)
"Egy kapcsolat igazi próbája, hogy bár nem értünk egyet, nem eresztjük el egymás kezét," (Alexandra Penney)
"A nőket a szerelem nemcsak érdekessé teszi, hanem meg is szépíti. A nő akkor szép igazán, ha boldog, és akkor boldog, ha érzi, hogy szeretik." (Pippl-Rónai József)
"Akiért érdemes meghalni, azért élni kell."

2009. június 6., szombat

Zene az kell

Bejegyezte: Anya dátum: 18:33 0 megjegyzés

Ma egy olyan csodában lett részem, amire régóta vágytam! :)
Barbara ma tért haza a pénteki próbából. Mama mesélte, hogy a műsor, amit előadnak az valami csoda lesz. A végén ezt a dalt fogják elénekelni.
Azért, hogy gyakorolni tudjuk, megkerestem a youtube-n. Tudtam, hogy fent van, mert már egyszer ráakadtam, de nem a Kulka előadásában. De ma az ő előadásában találtam rá. Ez valami csoda!
Elő történet: amikor annó a Szomszédok produkcióban dolgoztam, akkor az egyik forgatáson Kulka Jani ült a folyóson, és ezt a dalt dúdolta. Voltam olyan szerencsés pont akkor arra járni, és megálltam meghallgatni. Egyszerűen annyira megfogott akkor a hangja, hogy azóta arra vágyom, hogy megnézzem az ő főszereplésével a Valahol Európában darabot.
Na ezért csodálatos, hogy rátaláltam erre.

2008. december 20., szombat

Karácsony

Bejegyezte: Anya dátum: 23:27 0 megjegyzés
Karácsony ünnepén
az a kívánságom.
Legyen boldog mindenki
ezen a világon.
Itt is, ott is mindenütt
legyen olyan béke,
mint amilyen bent lakik
az emberek szívébe.

2008. október 14., kedd

Hatássok

Bejegyezte: Anya dátum: 22:04 0 megjegyzés
Kivettem könyvtárból azt a könyvet melyből a szülőin olvastak fel nekünk. Nagy hatással van még mindig rám Ferike és apuka története. Most, hogy tovább is olvasom az élmény fokozódik. Olvasok közben még egy könyvet. A szeretetről, kapcsolatról, családi összhangról szól. Ez a két könyv volt az utolsó csepp a pohárba, hogy belefogjak egy nevelési irányelveket adó blog írásában. Remélem hasznos lesz. Részletek ITT.

2008. október 9., csütörtök

Elgondolkodtató

Bejegyezte: Anya dátum: 10:18 4 megjegyzés
Az elmúlt napokban ugyebár voltam egy pár szülői értekezleten. Az egyiken ezt olvasták fel nekünk. Úgy érzem meg kell osztanom, mert valóban elgondolkodtató.


Szinaptikus kapcsolatok-endorfin

A gyermekorvosi nagykönyvek mindig is leírták, hogy a kisgyerek alaphangulata - ha testileg és lelkileg rendben van - derűs. Az-az: "az endorfin termelés" - mondjuk így, az egyszerűség kedvéért -, megfelelő szintű.
Ha egy apa elhiszi a pszichológusnak, hogy jó lenne, ha ő is töltene naponta tíz-húsz percet gyermekével, ha bemenne hozzá, mikor időben ér haza, és nem kell ehhez játékmatadornak lennie, üljön csak le a szőnyegre, a gyerek majd kezd vele valamit, tapasztalni fogjuk, hogy a gyerek felcsillanó örömmel fogadja és hamarosan játszani kezd vele. Persze, az tanácsolható, hogy ne hagyja résnyire nyitva az ajtót, hogy azon keresztül nézze közben a tévét, ne vigye be a Népsrotot, hanem legyen ott tényleg a gyereke számára.
Ferike mondjuk, két és fél éves. Apa belép, Ferike ragyog. Odalöki a labdát. Apa zseniális, visszalöki. Esetleg még az is eszükbe jut, hogy szétterpesztik a lábukat és úgy lökdösik egymásnak, hogy a labda ne tudjon oldalra elgurulni. Ferike boldogan sikongat, nevet. "Az endorfintermelés" magas.
De mi, apák, ambiciózus emberek vagyunk . Egy idő után eszünkbe jut, hogy ha már itt töltöm az időmet, fejleszteni fogom ezt a gyereket.
- Nézd , Ferikém, neked azért dől le mindig a toronyépítő, mert a kisebb kockát teszed alulra és arra rakod a nagyot. Na már most, kisfiam: elemi statikai elv, hogy a nagy kockát tesszük alulra, és arra a kisebbet. Mindig, amelyek következik! Látod!?! Apának milyen szép magasra sikerült!
Ferike még mosolyog. ( Ha nem is ragyog már úgy, mint a magyarázat előtt.) És ledönti a tornyot. Aztán ő is építeni kezd, és megint a kis kockát teszi alulra.
Apa kissé feszült, ideges.
Hát nem akar fejlődni ez a gyerek?
Előveszi a mérhetetlenül ronda műanyag gömböt, amelybe különböző lukakon különböző alakú figurákat lehet bedobni.
- Nézd, Ferikém, látod itt a kezemben ezt az ötágú fekete csillagot?
Ferike bólogat.
Apa megkérdezi:
-Hát látsz te is itt a gömbön ugyanilyet?
Ferike - hála istennek - sehol nem lát ugyanolyat a gömbön!
Ugyanis számára a luk nem azonos az apa kezében tartott testtel és a kontúr a test formájával. (Ha az lenne, gondolkodása nem volna konkrét, és nem tudna megtanulni beszélni.)
Apa diadalmasan megmutatja.
- Nézd, itt van. És akkor ezt itt így be tudom dobni. Látod?
Ferike bólogat.
Apa most kezébe veszi a rózsaszínű tojást.
- És most akkor ezt hol fogod bedobni?
Ferike kitűnő megfigyelő, és nagyszerű utánzó fogja tehát a rózsaszín tojást, és, hiába forgatta el apa a gömböt, megkeresi azt a pontot, ahol apa a csillagot bedobta és megpróbálja a tojást is ott beerőltetni.
Nem megy.
Apa kétségbeesik. Eddig nem is vette észre, hogy fia, úgy látszik speciális fejlesztésre szorul.
- De Ferikém! - mondja kissé felháborodottan.
Mire idáig elértünk, Ferike arcáról lehervad a mosoly, szemében megjelenik az a speciális, érdektelen, üveges tekintet.
"Az endorfintermelés" leáll.
A szabadon játszó gyerek "endorfintermelése" magas, fejlődése töretlen.
A fejlesztett gyerek fejlődése - "endorfintermelésével" együtt - leáll.

Vekerdy Tamás: Gyerekek óvodák, iskolák


Szerintem elég tanulságos kis történet mindenkinek, és igazán érdemes rajta elgondolkodni.

2008. szeptember 2., kedd

Nyár vég / tanév / ősz

Bejegyezte: Anya dátum: 22:43 0 megjegyzés
Bár semmi őszi idő nincs, de mégis beléptünk az őszbe. Egen elkezdődött az ovi. Bár még csak egy napot voltunk, ugyanis ma szemészeten, és fodrásznál jártunk. Kinga kivételével mindegyik gyermek szemében találtak valami rövidlátásra utaló jeleket. Szemüveg még nem javasolt. Csak vissza kell mennünk 3 hónap múlva. Szemészet után családi haj nyírás történt. Ja egen Alexandra és apuka kivételével. Még engem is megnyírtak. Majd ha készül rólam fotó megmutatom.
Ugyebár augusztus utolsó hetében (25-28) voltunk nyaralni. Valami csodás volt részletes beszámoló persze lesz. Számomra egy felejthetetlen élmény volt. Annyira élveztem mikor a gyermekkel lecsúsztam a vízi csúszdán. Egy röpke pillanatra ki bírtam kapcsolni, és felhőtlenül boldog lenni. Jó volt. :)

2008. június 11., szerda

Anya lettem...

Bejegyezte: Anya dátum: 22:53 1 megjegyzés
Mielőtt Anya lettem

Mielőtt Anya lettem,
Főzhettem magamnak meleg ételt.
Ruháim nem voltak pecsétesek.
Nyugodtan telefonálhattam.

Mielőtt Anya lettem,
Addig aludtam, amíg akartam
És nem izgultam milyen későn fekszem le.
Minden nap megfésülködtem, és fogat mostam.

Mielőtt Anya lettem,
Minden nap kitakarítottam.
Nem botlottam meg játékokban, és
nem felejtettem el altatódalok szövegét.

Mielőtt Anya lettem,
Nem izgultam, hogy a növényeim mérgezőek-e.
Nem gondoltam védőoltásokra.

Mielőtt Anya lettem,
Nem hányt le senki
Nem lettem kakis
Nem köptek le
Nem rágcsáltak meg
Nem pisiltek le
Vagy nem csipkedtek meg pici ujjak sem.

Mielőtt Anya lettem teljes birtokában voltam:
Gondolataimnak
Testemnek
Lelkemnek.
Végigaludtam az éjszakákat.

Mielőtt Anya lettem,
Sosem tartottam egy síró gyereket, hogy az orvos megvizsgálhassa
Vagy beadja neki az injekciót.
Sosem néztem könnyes szemekbe és sírva sem fakadtam
Sosem váltam boldoggá egy egyszerű mosolyon.
Nem maradtam fenn késő éjjel, hogy egy alvó bébiben gyönyörködjek.

Mielőtt Anya lettem,
Nem tartottam kezemben egy alvó babát, mert nem akartam letenni.
Sosem éreztem, hogy a szívem apró darabokra törik
Mikor nem tudtam megszüntetni a fájdalmat.
Nem tudtam, hogy valami olyan pici ekkora hatással lesz életemre.
Sosem tudtam, hogy képes vagyok valakit ennyire szeretni.
Nem tudtam, hogy ennyire imádni fogom az Anyaságot.

Mielőtt Anya lettem,
Nem ismertem az érzést, hogy a szívem a testemen kívül dobog.
Nem tudtam milyen nagyszerű érzés a gyerek etetése.
Nem ismertem az Anya és Gyermeke közti köteléket.
Nem tudtam, hogy valami oly pici
Olyan fontossá tehet.

Mielőtt Anya lettem,
Sosem keltem fel az éjszaka kellős közepén
Minden tíz percben, hogy megnézzem minden rendben van-e.
Nem ismertem a melegséget
Az örömöt
A szeretetet
A szívfájdalmat

A csodát vagy az Anyaság élvezetét.
Nem tudtam, hogy képes vagyok ilyen érzésekre, mielőtt
Anya lettem.

2008. június 3., kedd

Ami elmúlt....

Bejegyezte: Anya dátum: 14:16 0 megjegyzés
Oly gyorsan peregnek a napok, hogy az csak na.... Kicsit néha lelassulhatna.

  1. Ugyebár kaptam két konyhai gépet. Ígértem róla képet is . Meglesz kérem, meglesz.
  2. Voltunk gyerek napon Alma együttes koncerten. Azóta Alma mániások lettünk.
  3. Volt év záró az óvodában. Szép volt. Lesz róla videó, és képek is.
  4. Valamikor nem olyan régen készítettem pillanat képeket az óvodába. Ezek is jók lettek.
  5. Csomagolással még mindig nem haladok.
  6. Vitatkozásunk határtalan. Kezelés alá kerül. Eredményét röviden kommentálom majd. Bízom benne.
  7. Beneveztem a lányokat 1 szépség versenyre. Tessék kérem szavazni rájuk.... Itt teheted meg: http://www.babamamatudakozo.hu/aquaszigetszepe/ Pincurka (Alexandra), Menő-manó(Nikolett, Kinga), Huncut(Barbara) kategóriákban.

Rendszertelen írásom okai: lustaság, fáradság, elintézni valók sokasága, költözködés, egyedüllét, válság megoldása, néha nem visz rá a lélek-lelki okok.
Mára ennyi! Folyt köv.......

2008. május 15., csütörtök

El vagyok úszva....

Bejegyezte: Anya dátum: 21:31 0 megjegyzés
Anyák napja óta nem írtam blogot! Ugyanis el vagyok úszva. Tömören a történtek.
Volt egy kis anyák napi összeveszés. Majd kibékülés. Semmi változás. Ugyanúgy egyedül vagyok.....
Voltunk dédinél a hosszú hétvégén. Jó volt. A gyerekek élvezték én meg végre megint egy jót beszélgettem dédivel. A családból egyedül csak Ő foglakozik a lelkemmel.
Egy kedves barátomtól szülinapomra kaptam ajándékot. Be fogom mutatni.
Vettem egy új cipőt. Ezt is be fogom mutatni.
Csomagolnom kéne, de egyszerűen mindig van valami amiért nem tudok. Hosszú hétvége, a gyerekekkel orvoshoz menni. Nem mintha betegek lennének. Csak a kötelező méreckedés, ortopédia kontroll, nevelési tanácsadó.

2008. május 1., csütörtök

K*rvára elegem van....

Bejegyezte: Anya dátum: 9:56 0 megjegyzés
K*rvára elegem van, hogy mindenki az én lelkemen tapos!Az én apró pici lelkem is sokmindent kíbir, de ami sok az sok! ;-(
Ki fogom magamból írni, mivel egyetlen lelki megnyugvásom, hogy ide írom a lelki bánatomat. Ami egy kicsit vicces, hogy nem tudom egy élő személyel megosztani. Pedig néha jól esne nekem is!

Új cimkét nyítottam: Lelkem címmel. Lelkem apró sérelmeinek!

Adatvédelem

Írásaim, fotóim kizárólag az írásos engedélyemmel közölhetőek más oldalakon, vagy nyomtatásban. Ez alól kivételt képeznek azok a gyűjtőportálok, ahol nem közlik az egész írást, csak annak első pár sorát, és a folytatást a blogom megnyitása után olvashatja az olvasó.
 

Jbabák blogja Template by Ipietoon Blogger Template | Gift Idea