A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hihetetlen. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hihetetlen. Összes bejegyzés megjelenítése

2008. szeptember 2., kedd

Nyár vég / tanév / ősz

Bejegyezte: Anya dátum: 22:43 0 megjegyzés
Bár semmi őszi idő nincs, de mégis beléptünk az őszbe. Egen elkezdődött az ovi. Bár még csak egy napot voltunk, ugyanis ma szemészeten, és fodrásznál jártunk. Kinga kivételével mindegyik gyermek szemében találtak valami rövidlátásra utaló jeleket. Szemüveg még nem javasolt. Csak vissza kell mennünk 3 hónap múlva. Szemészet után családi haj nyírás történt. Ja egen Alexandra és apuka kivételével. Még engem is megnyírtak. Majd ha készül rólam fotó megmutatom.
Ugyebár augusztus utolsó hetében (25-28) voltunk nyaralni. Valami csodás volt részletes beszámoló persze lesz. Számomra egy felejthetetlen élmény volt. Annyira élveztem mikor a gyermekkel lecsúsztam a vízi csúszdán. Egy röpke pillanatra ki bírtam kapcsolni, és felhőtlenül boldog lenni. Jó volt. :)

2008. június 11., szerda

Fog...

Bejegyezte: Anya dátum: 22:28 1 megjegyzés
Jelentem 2008.06.10.-én kedden, Alexandrának áttörte az ínyét az első foga.
Hihetetlen, hogy megy az idő. Nem olyan rég még pocak lakó volt ma már kint van az első foga.
Valószínű hamarosan jön a második is.

2008. április 7., hétfő

Nem is tudom....

Bejegyezte: Anya dátum: 9:55 0 megjegyzés
Nem is tudom hol kezdjem! Valahogy mosdt minden jól alakul! Igaz Kinga a múlt hét elején megint beteg lett, de nem volt komoly. Csak két napig kellett itthon maradni.
Még mindig próbálok az idővel, és a fáradtsággal megküzdeni. Valahgy mindig ők győznek. Vajon miért?!
Pénteken megkaptam életem legjobb üzenetét. A bank jóváhagyta a hitelkérelmemet! Örömködés, bodógság :))) szélesvigyor. Így kezdhetek csomagolni. Szóval ha megint ritkábban írok az azért lesz, mert költözünk! Hurrá, hurrá!
Mellé még apu is most már valóban kezd "megváltozni". Kezdi visszanyerni régi formályát. Megint hurrá! :)

2008. február 18., hétfő

Heti összefoglaló...

Bejegyezte: Anya dátum: 22:14 0 megjegyzés
Úgy telnek a hétköznapjaim, hogy szinte észre se veszem és már vége a hétnek.
Hétfőn lett Kinga 4 éves! Amit vasárnap ünnepeltünk a barátaival. Folyt köv...
A reggeleink szokásosan teltek. Én keltem hamarább elkészültünk, aput kiimátkoztuk az ágyból, sértőn vitte a lányokat el.
Péntekre már kellően elfáradtam, pedig akkor jött a neheze. Ja, mert csütörtök este még a Nikinek a bölcsibe farsang alkalmából újabb eperkés sapkát készítettem, és fánkot sütöttem.
Gondoltam pénteken megfőzők szombatra, de már csak az előkészítésig jutottam. Szombaton szerettem volna egy kicsit dolgozni menni, de mivel nem volt kész az ebéd, így nem tudtam menni. Bárcsak olyan apja lenne gyerekeknek, aki teljesen el tudná látni őket. Így gond nélkül el tudnék menni bárhová.
Szombat este előkészültem a vasárnapi bulira. Csupán csak hajnali 3-ig sütöttem. Zserbót készítettem, és kerek Arthuros tortát próbáltam. Természetesen elrontottam így az vasánapra maradt. Arthuros torta leírása is később.
Vasárnap apu ismét hozta az unott durci formáját. Gondoltam kicsi kedvet lehek bele. Megmaszíroztam a hátát, a fejét, a lábait. Szépen kértem tőle, megköszöntem mindent. Segítettem neki abba, amit nehezen tud. .:Nem mintha máskor nem teszem meg:. Csak ezt ő általában nem vezsi észre. Most mondtam is neki, hogy azért tesztem, legyen 1 kis jó kedve. Nem jött be.
Végül is ügyes voltam, mert kész lettem mindennel 4-re. Az első vendégek pedig negyed 5 körül érkeztek. Utána szép sorba mindenki. Jó nagyot buliztunk. Kicsit tudtam dumálni a csajokkal is. De kellőképp elfáradtam.
Folyt köv..........

2008. február 12., kedd

Sokkoló beszélgetés....

Bejegyezte: Anya dátum: 12:49 0 megjegyzés
Vasárnap felhívtam dédi mamát zserbósütés ügyben. Miután anyukám és a nővérem Dóri a továbbiakban D is ott volt, gondoltam kapok az alkalmon és megbeszélem vele, hogy mikor kell menni szerződést aláírni a hitel miatt. Beszélgetésünk kb egy óráig zajlott.
Én: kb. négy hét múlva, ha felhívnak a bankból, hogy mehetünk szerződést aláírni, úgy fogom megbeszélni a hölggyel, hogy két nap múlva tudunk menni. Jó lesz így? Megoldható?
D: igen el tudom cserélni vagy ha szabad napos leszek, akkor az szerencse
Én: az nagyon jó
D: szeretném tudni hány százalékkal terhelik meg az anyu lakását, mert nekem azt fontos tudni, hogy mi lesz az örökségemmel?
Én: nem tudom pontosan, de a bankba biztos meg fogják mondani és a szerződésbe is le lesz írva, de nem kel aggódni az örökség miatt
D: de nekem ez fontos, mert mi van ha anyuval történik valami, neki nem mindegy mennyit kell fizetni, hogy a jelzálog lekerüljön a lakásról
Én: azt nekünk kell kifizetni
D: de ha mi sem tudjuk kifizetni, akkor hogyan kapom meg az örökségem? Ha el kell adni a lakást
Innentől elkezdtem neki elmagyarázni. Hogy hogyan működik, a vevővel lehet ezt lerendezni, az, hogy jelzálog van a lakáson nem jelent veszélyt az örökségére. Teljesen meg van győződve arról, hogy majd neki kell fizetni a részletünket, mi lesz vele, ha elárverezik a lakást. Ezt is elmagyaráztam neki, hagy, ha a bank árverez, először a mi lakásunkat árverezik, és ha az nem fedezi a tartozásunkat, akkor fogják árverezni a pótingatlant is. Abból a bank leveszi a hiányzó összeget és a maradék a miénk, amiből az ő része teljesen az övé. Az örökségemet csak én veszíthetem el. És a lakásomat is. Megint jött az aggódás, és még mindig nem értette meg, egyfolytában azt hajtogatta, hogy fog hozzájutni az örökséghez. Mert ő így nem írja alá a szerződést. Ekkor mielőtt elküldtem volna melegebb égtájakra, átadtam apának a telefont, hátha ő meg tudja magyarázni neki. Közel háromnegyed órás beszélgetés után sem sikerült. Apu is sokkot kapott tőle. Úgyhogy a beszélgetés után azt mondta, hogy inkább eladjuk az autót, mert nem szeretnénk 25 évig a Dóri aggódását és hülyeségét hallgatni.

2008. február 11., hétfő

Pótlás....

Bejegyezte: Anya dátum: 21:30 0 megjegyzés
Csütörtök
Reggel egy kis vita, hogy ki hogyan viszi el a gyerekeket. Felajánlotam, hogy elviszem őket, mivel szerdán nem tudott dolgozni, és be tudja hozni a lemaradást. Mindenki le az oviba,végül a Nikit elvitte a bölcsibe. Én elmentem vásárolni. Délután nyugis volt. Eperkés sapkát próbáltam készíteni. Nem ment elsőre. Mikor lányok elaludtak hozzáláttam. Hamar ment. Majd fánkot kellett készítenem. Ugyanis drága ovónénink megkérdezte ki készített tavaly olyan finom fánkot. Hát én voltam. Akkor ugyan nem készítenék idén is? De mondom, hogyne. Nincs is jobb dolgom így egy két hónapos gyermek mellett, mint 25 főre fánkot készíteni. De megtettem a gyerekek miatt.
Péntek
Reggel farsang volt az oviba. Jó volt. Lányok eperkék voltak. Majd rohanás begyüjteni a még hiányzó papírokat, hogy be tudjuk adni a hiteligénylésünket. Sikerült. El se hiszem, az összes papír megvolt, minden rendben volt vele. Most már csak várni kell legalább egy hónapot, mire mehetünk szerződést aláírni.

2008. február 8., péntek

Ügyintézés...

Bejegyezte: Anya dátum: 21:11 0 megjegyzés
A hétfő után kedden reggel meglepődtem mikor apu jött és segített a Barbit öltöztetni. És még kedves is volt. Jó volt. Örül :-)
Utána mentünk önkormányzatba meg az ügyfélszolgálati irodába a papírért. Mikor bementem az ügyfélszolgálati irodába gondoltam hamar kijövök, mert egy papírt oda adni nem sok idő. Tévedtem. Nem találták a beadott igénylésem. Modom a hölgynek, hagyja majd visszajövünk mert várnak. Apu valaki által kapcsolatba került egy tisztviselővel. Azt modta, hogy fog nekünk segíteni támogatásoz jutni. Semmit nem tudott tenni csak a szociális osztály vezetőjéhez odakisérni. A hölgy mégegyszer elmondta, amit pár nappal azelött nekem is elmondott. Nem kaphatunk támogatás. De apu állította, hogy neki az a valaki azt mondta, hogy majd a képviselő így+úgy segít. Nem jött be. Visszamentünk az ügyfélszolgálatra. A papír még mindig nem volt meg. Így újat kellett írni. Azért a höly kedves volt, mert helyben megírta az igazolást a szocpol igénylésről. Még egy papír letudva.
Aztán rohanás a földhivatalba, mert jött az értékbecslős. Viszonylag hamar ment a dolog. Mert csak 5-en voltak előttem. Miután már a finisben voltam, és az utolsó ablakhoz vártam apu megérkezett a gyermekkel. Odajött és a fülembe suttogta, hogy mehetünk soron kívül, mivel a gyerekeseket sororn kívül kiszolgálják. Áááá, nem kaptam sokkot. :-O Végülis csak 5 percet késtünk. Minden rendben volt, és még azt is elintéztem, hogy többet kapjunk vissza, mint a két lakás értékbecslésésnek a fele. Gratulál, örül :-))
Apunak sikerült beszélni annak a lakás közözs képviselőjével, melyet meg szándékozunk venni. Mehetek szerdán az újabb begyűjtendő papírért. Hurrá, megint örül :-)
Így ez a nap is jól elment.
Ja és találkoztunk Kingussal is. Ez volt a napban a legjobb. Szerdán jön haza. Ismét örül nagyon :-)))

2008. február 5., kedd

7vége

Bejegyezte: Anya dátum: 6:26 0 megjegyzés
Megint sokkoló hétvégém volt.
Apu állítólag időben szeretett volna elmenni dolgozni, ami azért nem volt oly feltünő, mert 8kor mászott ki az ágyból. Mindenki fel volt már öltözve mire felkelt. Gondoltam időben le tudok menni a közértbe. Tévedtem! Meg kellett várni míg apu a laptop társaságába elvogyassza a kávéját. Persze, hogy a csajok már éhesek akkor, mivel ők időben felkelnek. Fél 9 után reggeli. Utána anyu is hívott. Megbeszéltük, hogy én is gyorsan lemegyek vásárolni, és utána apu átmegy, hogy ő is ki tudjon menni a piacra. Ekkor is tévedtem. Apu reggeli után megint a laptop társaságát választotta, miközben én készültem a közértbe, úgy hogy közben a gyerekekkel is intenzíven foglalkoztam. 10-kor sikerült is elindulnom. Hamar meg is jártam. Apu simán el tudott volna indulni akár fél 10-kor ha nem a laptop társaságában tölti el az idjét. Ezt sose fogja felfogni!!!És persze én meg a gyerekek meg az anyám a vétkes mert őt feltartjuk, mert mi vásárolni szeretnénk menni. Na mindegy 11 kor elment. Lányokkal jól elvoltunk megfőztük az ebédet, alvás, délután megsütöttük a fasírtot, meg készítettünk hozzá körett, hogy vasárnap ne kelljen főzni. Közben játtszottunk és mostunk is. Vacsora végén apu felhív, hogy jöjjön e haza segíteni fürdetni. Mire én ennyit feleltem neki: mire te átöltözöl mi már megfürödtünk. Így is történt. Mire hazaért már az ágyban voltunk. Még viszonylag jó kedve volt. Azt a Niki jött a szokásos szövegével: menj innen. Ugyebár gyerekből van, nem kell komolyan venni. Aztán már a Barbi is és én is elkezdtem bohockódni, hogy menj innen. Jót mulattunk a dolgon. Mire apu egyik pillanatról a másikra felpattan és elment. Miután ő nem bohockodótt, hanem vitatkozott a Nikivel, hogy nem megy el. Így apu a szombat éjszakáját a nagyszobába töltötte. Megsértődve. Hajnalt tájt mikor Alex evés után volt, szokásos körséta, hogy mindeki be van e takarózva. Apu is fent volt épp. Kijött valamiért mire én megkérdem tőle, mit csinál ilyenkor. Erre sértödőttem feleli hogy semmit. Aztán visszavonul sértödőtt állapotába.
Vasárnap minden jó volt a gyerekek örül. apu a szokásához híven a számítógépei társaságában töltötte el a napot, mellé midenkivel sértödőtten beszélt. Úgy dörmögött az orra alatt mikor a gyerek szépen kérdezett tőle, hogy Barbi meg is kérte beszéljen hangosan, mert nem érti mit mond. Ekkor is dühösen válaszolt neki. Délelőtt vasalás közben Niki is szépen játszott, Barbival meg feladatokat oldottunk meg a foglalkoztató füzetben. Gondoltam, ha látja apu, hogy hogyan kell szépen nem a meséval lekötni a gyerekeket mejd ő is megpróbálja. Nem jött be. Ahányszor apu társaságát keresték, mesét rakott be nekik és két perc után kikapcsolták a számítógépét, meg hasonló unatkozásba kezdtek. A vacsora sem volt felhőtlen mert tőlem meg sem kérezte kérek-e. Miután egy jó ideje kint ültem a konyhába, ő szokásához híven a pultnál evett és ott készítette a vacsorát a gyerekenek. Persze közbe a gyerekek minden mással foglalkoztak csak a vacsival nem. Mászkáltak meg ilyenek. Nem is ettek rendesen. Apu mindeközbe sértödőt állapotában volt. Aztán már nem bírtam a dolgot gyorsan lefürödtünk és ágyba bújtunk. Apu ismét a nagyszobába töltötte az estét a fotelba összekucorogva. Rácseszett mert a frissen vasalt ruhát nem volt időm elpakolni. Gondoltam majd hétfőn elrakom. Este még elment cigiért majd úgy aludt, hogy fotel+lába az asztalon. Váljékésségére. Erre nem tudok mit mondani, ha valaki ennyire......akkor én mit tegyek???

2008. január 28., hétfő

7vége

Bejegyezte: Anya dátum: 21:45 0 megjegyzés
Szombaton délelőtt vásárlás, főzés. Apu délben a szokott időben lelép. Délután és este megint egyedül telik el. Sebaj játszottunk egyet. Kingus nagyon hiányzik már. Barbi nem is szeret egyedül aludni a szobába. Nikivel sem tud úgy játszani. Szegénykém :-(
Vasárnap délelőtt apu meg Barbi lement vásárolni. Aztán apu megint lelép egy rövid időre. Mi addig főzünk. Apu ebédre megjött. Délután 3-ra mentünk a lakás miatt a szerződést átbeszélni. Sikerült megegyezni. Hihetetlen veszek egy lakást! :-)
Bori már régóta unszol, mozduljunk ki. Neki köszönhetően délután elmentünk korcsolyázni. Bori, Niki, Alexandra meg én kint néztük ahogy apu és Barbi hasítja a jeget. Hihetetlen volt. Apuról kiderült így 5 év után, hogy az iskolába ő hokizott. Jó volt látni azt a felhőtlen örömöt apun. Végre felszabadult volt és gondtalan. Élvezte a dolgot. Barbinak is tetszett, hogy apuval korizhatott. Csak Kingus hiányzott. Ha meggyógyul őt is elvisszük.
Kori után Borit hazavittük, mert naon fújt a szél. Jól elfáradtunk. Lányokat nem nagyon kellett altatni.
Jó volt ez a vasárnap! Köszönöm Bori! Köszönöm apa!
Borinak: Barbi kori órán! Ha jól emlékszem akkor a 3. óra volt. Itt már az óra vége és mennek kifele.

2008. január 19., szombat

Hihetetlen.....

Bejegyezte: Anya dátum: 2:27 0 megjegyzés
Miután nemrég értem haza nekem még ma van. Voltam bankba hitelt intézni, ugyanis lakást szeretnénk vásárolni. Egész pénteki napom odalett, és teljesen belefáradtam. 5 éve próbálunk hitelt felvenni. legszívesebben sikítani tudnék miatta.

De mindent elfeledtetett velem az esti évfolyam találkozó. 20 éves általános iskolai évfolyam találkozónk volt. Leírhatatlanul szupi volt. ahhoz képest, hogy nem jött el mindenki voltunk egy páran. Az osztály krémje mindenesetre ott volt. Azt sajnáltam, hogy az akkori szerelmem nem jött el. Szinte alig változtunk. Olyan érésünk volt, mintha ott folytatnánk ahol abbahagytuk. Drága osztály főnökünk nagy meglepetés volt. Hihetetlen milyen jól néz ki, ahhoz képest, hogy közel hetven éves lesz. Hihetetlen jó buli volt!

Borinak, a baby szitterünknek külön köszönet az itthoni munkájáért. No meg apunak is.

Szegény Barbikám a mamánál gyógyul, és most egy kicsit haragszom magamra, mert nem volt időm felhívni őt. Apu azt mondta még lázas.

Megyek egy kicsit vízszintesbe helyezem magam.









Ígértem Nikiről képet! Hááát ő volna।

Adatvédelem

Írásaim, fotóim kizárólag az írásos engedélyemmel közölhetőek más oldalakon, vagy nyomtatásban. Ez alól kivételt képeznek azok a gyűjtőportálok, ahol nem közlik az egész írást, csak annak első pár sorát, és a folytatást a blogom megnyitása után olvashatja az olvasó.
 

Jbabák blogja Template by Ipietoon Blogger Template | Gift Idea