Korcsolya

Barbara lányom ma egy hete kitalálta, hogy menjünk el korcsolyázni. El is mentünk ide. Szombaton Barbara a mamánál aludt, mert bekönyörögte magát a mamánál. A mama persze nem bírt neki ellenállni. Vasárnap a nagy sütés főzés közepette felhívtak, hogy ha végzünk menjünk el korcsolyázni. Megebédeltünk, és apu a gyerekekkel előre ment, mert én még be szerettem volna fejezni a mosogatást, hogy ne maradjon estére. Majd én is utánuk mentem. Persze már egy órája koriztak és pont a végére értem oda. Ezért fizettünk még egy órát. No meg nemcsak ezért, hanem azért is mert nagyon élvezték. És természetesen én is felmerészkedtem a jégre. Na hát, hogy a jég milyen csúszós! Utoljára gyermek voltam mikor korcsolyáztam. De azért izgalmas volt. Viszont Niki az úgy ment mintha a jégre született volna. Életében először volt rajta korcsolya, azt úgy ment mint a szélvész. Annyira aranyos volt, hogy tipeg azzal apró termetével. Még neki is jobban ment, mint nekem. Ez már ciki a gyerekeim jobban koriznak. Na de nem baj. Élvezte mindenki.

Koncert :)

2008. november 23-án fergeteges Halász Judit koncerten voltunk. Azon a napon két koncert is volt. Az első 10kor kezdődött a másik délután 4kor.
Mivel a 4 lánnyal reggel nem olyan könnyű elindulni, hisz sokban függ, hogy mikor kelnek fel. Ezért reggel szép kényelmesen elkészültünk. Olyan 11körül érkeztünk a helyszínre.
A portán akadt egy kommunikációs problémánk. De végül is a hölgy sikeresen elmondta, hogy az a jegy amelyet most megveszünk azzal egész nap ott tudunk lenni. És ha közben elhagyjuk a helyszínt vissza is mehetünk vele. Jippié :)
Bár a hölgy azt álította, hogy a koncertből már nincs sok hátra, mégis miután bementünk, legalább még 3/4 órát tartott.
A koncertről készült felvétel is. Ki is élveztük. A lányok is, és a mama is adott a néninek interjút. Reméljük benne lesz majd a koncertről készült filmen. Ha kiadják mindenképp beszerezzük..... :))
A lányok is, a mama is, és én is nagyon élveztük. A mamával időnként megkönnyeztünk az emlékek végett. Szinte egész végig a színpad mellett csápoltak a csajok. Még a kezüket is megsimogatta Judtka néni. Ez úgy történt, hogy a színpad mellett én gugolván rajtam állt a három gyermek, hogy fel tudják rakni a kezüket. A második koncert végén adtunk Judka néninek mézeskalács ajándékot is. A két koncert között pedig dedikált is nekünk Judka néni.
Nagyon nagy émlék lesz mindenkinek.
A nap végére jól elfáradtunk.

Íme egy kis bemutató.......

Befőzés nagycsalád módra

Végy hozzá 6 kg sárgabarackot, melyet valamely délelőtt gyermekkel a hasadon (kenguruba) húzós kocsival veszel meg. Persze, ha már a piacon vagy veszel még mást is. Így a cuccos már közel 10 kg nyom. Hazavisz úgy ahogy van spejzba be. Következő nap este szétválogat. Másnap délelőttől délutánig megmos, lepucol. Mert, ugye közben főzés, játék rakodás, etetés, mosás. Esti altatás után nekiáll megfőzni. Közben miért is ne ezen az éjszakán aludnának nyugtalanabbul. Járnának ki pisilni meg ilyenek. Még véletlenül se tudj folyamatosan csak a lekvár készítésével foglalkozni. De mindennek ellenére felemelő, hogy 11 üveg barack lekvár ott figyel a dunsztba. És ahogy a nagyi is tette annak idején, én is hagytam friss kóstolót reggelre. Kingusnak nagyon ízlett, és kenyér nélkül benyomta a maradékot, melyet nem kentünk kenyérre.

Anyák napjára

Ébresztem a napot, hogy ma szebben keljen.
Édesanyám felett arany fénye lengjen.

Ébresztem a kertet, minden fának ágát,
Bontsa ki érette legszebbik virágát.

Ébresztem a rigót s a vidám cinegét,

dalolja mindegyik legszebbik énekét.

Ébresztem a szívem, forróbban dobogjon,

az én Édesanyám mindig mosolyogjon!

Megint 7vége

Hétvégém már a pénteken elkezdődött. Ugyanis elég sokmindent meg szerettem volna csinálni, de nem sikerült. Melynek oka apuka. Ismét. Több, mint egy órás beszélgetés zajlott közöttünk. Szokásos hülye vagyok, kitaláltam hogyan segíthetnél, de az nekem nem jó, mert az neked nem jó, sértődés, akkor egyedül oldom meg, de nem is akarok változtatni stb...... Úgyhogy értelmetlennek tartottam a beszélgetést.
Majd jött a szombat. Végre eljutottam a piacra. Valóban hamar bevásároltam. Gyors ebédfőzés, majd gyerekek altatása. Niki ismét közölte: nem alszom. Nem is aludt. Túléljük. Aztán a szombat is elment.
Jött a vasárnap. Áthívtuk anyut ebédre, mert főztem mindenféle finomat. Csiripörit nokedlival, rántott húst, krumpli pürével, ubisalival. Nyami :-) Gyerekek megint hozták a formájukat. Nem akartak aludni. Végül Barbi elaludt a többiek nem. Mikor Barbi felébredt, mondom menjünk vigyük el Kingust is korizni. Kicsit későn értünk oda, így csak Barbi ment be egyedül. Kinga még fél. De azért jó volt. Anyuval jót dumáltam. Ami meglepő volt számomra. De azért jól esett. Apuval még mindig nincs megoldás a problémák megoldására. Maradt minden a régibe. Én próbálok segíteni, kedves vagyok stb... Ő a változatlanul morog, megsértődik, minden rossz.... Nem tudom mi lesz.... Most egyre inkább nem látom ,hogy mikor jön el a változás.... :-(

Heti összefoglaló...

Úgy telnek a hétköznapjaim, hogy szinte észre se veszem és már vége a hétnek.

Hétfőn lett Kinga 4 éves! Amit vasárnap ünnepeltünk a barátaival. Folyt köv...

A reggeleink szokásosan teltek. Én keltem hamarább elkészültünk, aput kiimátkoztuk az ágyból, sértőn vitte a lányokat el.

Péntekre már kellően elfáradtam, pedig akkor jött a neheze. Ja, mert csütörtök este még a Nikinek a bölcsibe farsang alkalmából újabb eperkés sapkát készítettem, és fánkot sütöttem.

Gondoltam pénteken megfőzők szombatra, de már csak az előkészítésig jutottam. Szombaton szerettem volna egy kicsit dolgozni menni, de mivel nem volt kész az ebéd, így nem tudtam menni. Bárcsak olyan apja lenne gyerekeknek, aki teljesen el tudná látni őket. Így gond nélkül el tudnék menni bárhová.

Szombat este előkészültem a vasárnapi bulira. Csupán csak hajnali 3-ig sütöttem. Zserbót készítettem, és kerek Arthuros tortát próbáltam. Természetesen elrontottam így az vasánapra maradt. Arthuros torta leírása is később.

Vasárnap apu ismét hozta az unott durci formáját. Gondoltam kicsi kedvet lehek bele. Megmaszíroztam a hátát, a fejét, a lábait. Szépen kértem tőle, megköszöntem mindent. Segítettem neki abba, amit nehezen tud. .:Nem mintha máskor nem teszem meg:. Csak ezt ő általában nem vezsi észre. Most mondtam is neki, hogy azért tesztem, legyen 1 kis jó kedve. Nem jött be.

Végül is ügyes voltam, mert kész lettem mindennel 4-re. Az első vendégek pedig negyed 5 körül érkeztek. Utána szép sorba mindenki. Jó nagyot buliztunk. Kicsit tudtam dumálni a csajokkal is. De kellőképp elfáradtam.

Folyt köv..........

7vége

Pénteken megbeszéltük a szombatot. Mivel apu azt mondta nincs olyan melója, amihez szombaton vásárolni kell menni, csak be kell mennie dolgozgatni, ezért megkértem had mehessek le szombaton a piacra meg egyéb helyekre vásárolni. Megint nem jött össze. Reggel megint én keltem előbb. Gyerekeket elláttam. Megint meg kellett várni míg apu kávé cigi. Megint 9-kor reggeliztünk. Reggeli után megint laptop cigi társaság volt. Én pedig gyerekekkel játszottam, Mellette próbáltam készülni. Nem sikerült. Majd 11 óra fele már nekiálltam ebédet varázsolni. Tudok varázsolni :-) hehe.
A: most nem mész a piacra?
É: már hova menjek mikor szombatom csak délig van piac.
Megint az ő munkája nyert. Ugyanis, ha ő szeretne elmenni felöltözik és elmegy. Ahhoz, hogy ő elmenjen nem kell előtte neki felöltöztetni, reggeliztetni, ebédet főzni, odakészteni mindent a "ha" esetére, hogy én csak üljek a fotelba és vigyázzak rájuk. Ha én szerenék elmenni, nekem mielőtt elmegyek, ezeket mind meg kell csinálnom, mert ő csak ül valahol és arra vár hogy elmenjek. De az sose jut el az okos fejébe, hogyha ő nem a gyereket látja el én nem tudok felöltözni és elmenni. Így ugrott a piac. Jó mondom, akkor vasárnap legalább a Spárba majd had menjek el.
Vasárnap ugyanúgy telet mint a többi. Én megint korábban keltem, a gyerekek utánam apu legutolsónak. Úgy ahogy szombaton a piacra nem jutottam el, így a Spárba sem. Mondjuk ahhoz képest nyugodt vasárnap volt. Bár még mindig semmi változás nincs a "nagy" beszélgetésünk óta. A gyerekeket ugyanúgy mesével próbálja lekötni, még mindig meg sem próbálja játékosan megkérni őket arra amit szeretne elérni náluk. Stb... Én úgyanugy nem jutok ötröl hatra, mert szeinte az egész napom azzal megy el, mikor egydül vagyok velük. Ebédfőzés játék, délután játék, vacsorakészítés fürdés, alvás. Amit meg meg szeretenék csinálni megint éjszakára marad. Esküszöm hétköznap mikor Bori velünk van kétszer annyit haladok a dolgokal mint apukával egy vasárnapi napon. Iszonyú. Unom, fáradt vagyok, stb.....
Sebaj lesz ez még így se!

Vasárnap

Én úgy gondolom, hogy ha két embernek, akinek gyerekei vannak, a vasárnap a családi programokról kell, hogy szóljon. Nálunk ez sem megy. Ennek az az oka, hogy apuka fáradt az egész heti munkától és neki nincs kedve kimozdulni itthonról. Mintha én nem fáradnék el. Így nálunk a vasárnapok úgy telnek, hogy ha apuka véletlenül itthon van, akkor ő egész nap ül a gép előtt meg dohányol. Külön reggelizik, néha velünk ebédel. Mellé dühöng, hogy a gyerekek nem szállnak le róla. Amiért én vagyok a hibás. Teszi fel állandóan a kérdést, hogy ha ő itthon van miért nem tudnak egyedül játszani és miért csak az ő dolgaival akarnak játszani és miért unatkoznak. Erre nekem az a magyarázatom felé, mert nem szentel elég időt a gyerekeire, mert nagyon sokat nincs velük és örülnek ha itthon van. De ezt ő nem hiszi el.
A mostani vasárnap a következő képen nézett ki. Kis könnyebbség, hogy Barbara a mamánál volt. Itthon volt viszont 2 még nem beteg, és a Kinga aki már beteg lett. Apu a szokásos reggeli kávé után egész 11-ig a laptopjával volt együtt. A gyerekek lekötését azzal intézte, ahogy mindig, berakott 1 mesét. Amit persze csak rövid ideig néznek, mert nem egy díványbabák  Aztán vásárlás címszóval 11 után valamivel elment. Jó én kértem, hogy hozzon egy pár dolgot. 1 óra felé hív, mer kérdése volt, és hozzá tette nem sokára jön. Este 7 óra körül lett az a nemsoká.
Szegény Kingus aki, amúgy is érzékenyebb típus, főleg így, hogy beteg, állandóan azt mondta várjuk meg apát. Félt, hogy apa megint olyan későn jön haza, hogy neki már menni kell fürödni és aludni.
Iszonyú nehéz megmagyarázni nekik, hogy apa dolgozik. Egyszerűen nem értem miért nem lehet velünk valóban hasznosan eltölteni az időt. Remélem egyszer rájön apuka, hogy mit veszít, csak félek késő lesz.