Hosszú 7vége

Rövid volt ez a hét. Ugyanis hétfőn volt pünkösd, ma pedig nevelés nélküli munkanap. Így hétfőn és ma is itthon punnyadunk.
Én meg zsibbadok lefele. Bár Barbikám nincs itthon :( Ugyanis ma van a főpróbája a vasárnapi fellépésre. Csak este vagy talán holnap fog hazatérni.
Így viszont az itthon maradtak unatkoznak és csak teszik maguk jobbra balra. Ma én sem vagyok kirobbanó formába. Ismét megfordult a "hold". Emiatt nehezebben viselem a dolgokat. És az idő sem olyan eddig. Meg aztán telis tele vagyok melóval. De sebaj a mai nap java már elment. Már csak holnapi nap. Vasárnap nem vagyok itthon kora délutántól estig. Így csak az fog bosszantást okozni, hogy a munkáim állnak. És fontosak lennének naon.
Na jó itt most abba is hagyom, mert ez most olyan panaszosra sikerált. De ma ilyen napom van. :D.

Összegzés...

Megint csak régóta nem írtam blogot. Az idő rabja vagyok. Sok a teendő és kezdek lemerülni. Fog tündér meglátogatása utáni napok eseményei.
Barbara: október11-én abban a megtiszteltetésben volt része, hogy behívták bemutató napra. Merthogy szombaton amolyan nevelési nap volt (elnézést a pontos megnevezést nem tudom) , melyet a mi óvodánk tartott. Ilyenkor más óvodákból iskolákból eljönnek megnézni az ovo néniket hogy hogyan dolgoznak, a gyerekekkel. Ezért a csoportból kiválasztottak néhány gyereket akikkel bemutatót lehet tartani. Bár Barbara meghátrált az izgatottságtól, hogy sokan nézik őket, meg izgult is, de azért büszke vagyok rá. És köszönet az ovo néniknek, hogy a Barbarára is gondolta.

Volt mindenszentek napja. Ezért elkészítettük életünk első tök lámpását. Sajna nem sikerült fényképet készíteni róla. Pedig jól sikerült és a lányok élvezték a dolgot, hogy világít. Olyan 5,5 kg volt a tök, három arccal rendelkezett.
Alexandra: 2008. október 25-én kibújt a 7. foga. 2008. november 6.-án felállt. Borinak megint úgy alakult, hogy el tudott hozzánk jönni. Nagyban tesszük a dolgunkat, mire bemegyünk az Alexandra szobájába, Bori felkiált felállt! Vót nagy örömködés. Nikinek is szóltunk, hogy jöjjön hamar nézze meg. Niki elkezdett bohóckodni és Alexandra, próbált az ágyára feljutni.
Niki: szegénykém szerdán hazafelé sz óvodából elesett. Sajnos pont úgy esett, hogy a beton szélébe verte be az állát. Rohanás fel sebet ellátni. Mivel mélynek ítéltem meg, így gyors kör telefon, anyunk doktor néninek. Úgyhogy a kórházba kötött ki. Hála istennek nem olyan vészes, mint amilyennek hangzik. Kis seb csak mély, ezért valami új fajta ragasztóval, összeragasztották. Így most pihi, kímélő életmód. Bár Niki nem zavartatja magát, mert ugyanúgy motorral közlekedik.
Kingus: vele nem történt különöseb nagy esemény. Ő csak rajzolrajzolrajzolrajzol. Valószínű rajzba fojtja bánatát. De egyre ügyesebb és egyre jobbakat rajzol. Büszke vagyok rá!
Úgy kb ennyi történt mióta nem írtam. Most készülünk Alex első szülinapjára, mikulásra, Barbi név napjára, szülinapjára, karácsonyra.

Idő

Megint úgy szalad az idő. Minden nap eltervezem, hogy végre tartok élménybeszámolót, de egész egyszerűen úgy teli vagyunk programokkal, hogy levegőt venni alig tudok.
Barbi hétfőn és csütörtökön táncolni jár. Bibi már nagyok vagyunk, mert 2 éve járunk táncolni, ezért egy csoporttal feljebb kerültünk. Most már kezdődik a komolyabb munka. Kapott szép táncos nadrágot és kap egyesület pólót is.
Niki is jár ám táncolni. Ő a kicsiknél van, de úgy csinálja, mintha régóta ezt csinálná. Mondjuk a Barbitól ő sokat tanult. Neki is van szép táncos ruhája. Igazi tüllös rózsaszín dressz. Nagyon aranyos benne. Ovódába is sikeresen beszoktunk. Igaz néha voltak nehéz napok, meg biztos lesz még, de most már könnyen bemegy és jól is érzi magát.
Kingának is vannak programjai. Keddenként elkezdtünk korcsolyázni. Együtt mennek a Barbiékkal. Igaz ketté osztották őket. Az egyik csoportba vannak azok akik tavaly is jártak, a kezdő csoporttal pedig Laci bácsi foglalkozik. Kingus első alkalommal sírt ha elesett meg nagyon megijedt, de a másodikra már nagyon ügyes. Mivel ő nagyon precíz, ezért mindent pontosan csinál végig, és már nem sír ha elesik. Szombatonként pedig rajz tanfolyamra járunk. Nagyon tetszik neki. A tanár néni azt mondta, hogy jó mert nagy átéléssel csinálja.
Alexandra meg segít szétpakolni. Már kúszik, és amit csak ér azt szétpakolja. Már pápázni is tudunk. Fehéredik egy fogunk. Szóval zsiványkodik.
Egy kis érdekesség:

Van ugyebár a mi életünkben egy hatalmas nagy segítség, ő Bori. Neki van egy nagyon kedves barátja akivel ő most együtt van. Egyszer Ő azt mondta valamilyen oknál fogva Alexandrára, hogy Pimpike. Így Alexandra azóta Pimpike. Így ily módon sugallom kedves barát, hogy Pimpike már csak pimpike marad még egy jó darabig. Köszönjük neked, mert nagyon aranyos és még hallgat is rá. :))
Lezajlottak a szülői értekezletek az oviba. Múlt hét csütörtöktől 4 szülőin voltam. Az élmény sokkoló is volt meg nagyon tanulságos is egyszere.

Életjel...

Rövid élet jelet adok magamról. Jelentem élek átköltöztünk. Internetünk is átkerült, így már fogok írogatni. Költözés részleteiről és izgalmairól, lányok itthon tartózkodásáról is, be fogok szépen lassan számolni. Volt történés bőven, és lesz. is. Ugyanis így, hogy anyukám kereszt anyuék segítségével költözés idejére átvállalta a gyermekeket, nem hinném, hogy a nyár hátralévő részében látjuk őt.

A héten fel kellett készülnöm, hogy a nyár hátralévő részében egyedül leszek a lányokkal, ugyanis az egyetlen lelki társam, pót anyunk is elutazik, oszt csak szeptemberbe tér vissza.

Úgyhogy mára ennyivel érjétek be.... Folyt köv.....

Ami elmúlt....

Oly gyorsan peregnek a napok, hogy az csak na.... Kicsit néha lelassulhatna.

1. Ugyebár kaptam két konyhai gépet. Ígértem róla képet is . Meglesz kérem, meglesz.
2. Voltunk gyerek napon Alma együttes koncerten. Azóta Alma mániások lettünk.
3. Volt év záró az óvodában. Szép volt. Lesz róla videó, és képek is.
4. Valamikor nem olyan régen készítettem pillanat képeket az óvodába. Ezek is jók lettek.
5. Csomagolással még mindig nem haladok.
6. Vitatkozásunk határtalan. Kezelés alá kerül. Eredményét röviden kommentálom majd. Bízom benne.
7. Beneveztem a lányokat 1 szépség versenyre. Tessék kérem szavazni rájuk.... Itt teheted meg: http://www.babamamatudakozo.hu/aquaszigetszepe/ Pincurka (Alexandra), Menő-manó(Nikolett, Kinga), Huncut(Barbara) kategóriákban.

Rendszertelen írásom okai: lustaság, fáradság, elintézni valók sokasága, költözködés, egyedüllét, válság megoldása, néha nem visz rá a lélek-lelki okok.
Mára ennyi! Folyt köv.......

Egyveleg

Azt sem tudom hol áll a fejem! Fiú lennék vagy lány? És még sorolhatnám az ehhez hasonló mondásokat! A héten pakolás, várakozás a költözködés pontos időpontjára. Őrjítő. Tegnap nevelési tanácsadónál jártunk. Apu reggel közölte velem hogy hétfőn szülői lesz a bölcsibe. Vicces. Egyszerre kellene lennem 3 helyen. Elmondtam neki a lehetséges alternatívákat, erre ő azt bírta hozzáfűzni: "neked mindegy csak valamilyen programot szervezzél nekem?!" Mert, hogy legfeljebb nem megyek szülőire. Vicces volna! Tényleg nem gondol bele, hogy a gyerekeiről, és a családról van szó! Tényleg próbálok mindent megtenni, hogy egy ici- picit észre vegye önmagát. Ne csak a saját munkáját, és a saját dolgait vegye észre. De minden fáradalmamat felülmúlja. Kidöglésem időpontja vészesen közeleg. De ezt sem fogja fel. Ezen is csak poénkodik. Meg jön azzal, hogy csak én lehetek fáradt, ő nem! Megint a csak magára gondolás! Na jó itt hagyom abba a sopánkodást. Csak tényleg kezdek kifeküdni...

A 7 videója

Hangulatom másik fele meg ez.....

Nem is tudom....

Nem is tudom hol kezdjem! Valahogy mosdt minden jól alakul! Igaz Kinga a múlt hét elején megint beteg lett, de nem volt komoly. Csak két napig kellett itthon maradni.

Még mindig próbálok az idővel, és a fáradtsággal megküzdeni. Valahgy mindig ők győznek. Vajon miért?!
Pénteken megkaptam életem legjobb üzenetét. A bank jóváhagyta a hitelkérelmemet! Örömködés, bodógság :))) szélesvigyor. Így kezdhetek csomagolni. Szóval ha megint ritkábban írok az azért lesz, mert költözünk! Hurrá, hurrá!
Mellé még apu is most már valóban kezd "megváltozni". Kezdi visszanyerni régi formályát. Megint hurrá! :)

..::Összefoglaló::..

A múlt héten sürögtem-forogtam. Miden nap fincsi vacsikat készítettem. Mostam, takarítottam, dolgoztam.
Majd jött a hétvége. Barbi szombaton mamával korizni ment. Ami Kingát elég megviselte. Apa nem igazán tudta lekezelni a helyzetet, és ha ő is itthon van, én nem tudok a gyerekekkel bizalmasan lenni. Apu aztán déli alvásidőben elment. A vihar és a kori miatt csak vasárnap délbe jöttek meg. Vasárnapra hajnali 1-ig főztem, és készítettem elő a vasárnapi ebédet. Naon finit főztem....nyamnyam. Majd a honlapomra is felkerül :)
Mikor kezded már azt hinni, hogy ezután jobb lesz, és ismét csak a régit kapod az egy kicsit már gáz. Ugyanis amikor 1-2 hónapja csak arról beszélgetünk hogyan, mit tehetnénk családi, anyagi, szívügyi problémáink javításán. És úgy érzed az eredményért való küzdés erőteljesen egyoldalu, akkor az nagy csalódás. Csalódsz magadba, a másikba és mindenbe.... Gyász :(
Szeretet, megbecsülés és egyéb hiányba szenvedek.....

Még mindig utálom a hétfőt

Nem tudom... Teljesen úgy érzem bárhogy kérhetem aput a változásra nem fog bekövetkezni. Pedig azt mondta gondolgodott.....

...................!

Barbi hasán volt egy pötty. Egész hétvégén óránként néztem a gyereket, hogy most mi is ez. De nem lett rajta több. Különféle piros foltok megjelentek a gyereken, de ahogy jött úgy ment. Ezért mentünk oviba. 10 kor telefonál ovónéni, a hasán lévő pötty miatt. Jó, hazahoztam. Apu elvitte dokihoz. Buta vagyok *-), mert mindig összekeverem a hétfői rendelését a csütörtökivel. Így apuék furtottak egy feles kört. Sebaj délután lesz. Közben Bori is lerobban. Időjárásnak köszönhetően fáj a feje. Borinak gyógypuszi :-* Délután Apa, Kinga, Barbi elmentek doktornénihez. Nikivel 3x néztük végig a Hamupipőkét. Már felhívtam apát.

É: Hol vagytok?

A: Műhely. Mindjárt megyünk. Sokat kellett várni.

É: Jójó, csak aggódtam.

A: Tudnád ha baj történne.

É: És ha nem?

A: Jó sietünk.

Majd telefon lerak.

Itthon:

É: Légyszi segíts mert a fáradsággtól fáj már mindenem.

A: Én is fáradt vagyok, de azt senkit nem érdekel

É: Az a különbség köztünk te hazajössz, és ha fáradt vagy elvonulsz és pihensz. Én 0-24 órában teszem amit kell

A: Miért nem pihensz napközba amikor itthon vagy?

É: Mert nekem vanak olyan elintéznivalóim amit nappal lehet elvégezni.

A: Felhívtad a Valit?

É: Nem.

A: Nemigaz, hogy mikor ülsz észik az Alex nem tudsz telefonálni?

É: De igen. (Megpróbáltam mondani egy két érvet, de rájöttem minek magyarázkodjak, nem mindegy miért nem. Nem tudtam és kész)

Itt hagytuk abba. Csak beszélgettünk semmi haraggal. Csak utálom már. Mindent amit teszek ki kell vesézni, hogy miért nem sikerült megcsinálnom? :'(

7vége

Pénteken megbeszéltük a szombatot. Mivel apu azt mondta nincs olyan melója, amihez szombaton vásárolni kell menni, csak be kell mennie dolgozgatni, ezért megkértem had mehessek le szombaton a piacra meg egyéb helyekre vásárolni. Megint nem jött össze. Reggel megint én keltem előbb. Gyerekeket elláttam. Megint meg kellett várni míg apu kávé cigi. Megint 9-kor reggeliztünk. Reggeli után megint laptop cigi társaság volt. Én pedig gyerekekkel játszottam, Mellette próbáltam készülni. Nem sikerült. Majd 11 óra fele már nekiálltam ebédet varázsolni. Tudok varázsolni :-) hehe.
A: most nem mész a piacra?
É: már hova menjek mikor szombatom csak délig van piac.
Megint az ő munkája nyert. Ugyanis, ha ő szeretne elmenni felöltözik és elmegy. Ahhoz, hogy ő elmenjen nem kell előtte neki felöltöztetni, reggeliztetni, ebédet főzni, odakészteni mindent a "ha" esetére, hogy én csak üljek a fotelba és vigyázzak rájuk. Ha én szerenék elmenni, nekem mielőtt elmegyek, ezeket mind meg kell csinálnom, mert ő csak ül valahol és arra vár hogy elmenjek. De az sose jut el az okos fejébe, hogyha ő nem a gyereket látja el én nem tudok felöltözni és elmenni. Így ugrott a piac. Jó mondom, akkor vasárnap legalább a Spárba majd had menjek el.
Vasárnap ugyanúgy telet mint a többi. Én megint korábban keltem, a gyerekek utánam apu legutolsónak. Úgy ahogy szombaton a piacra nem jutottam el, így a Spárba sem. Mondjuk ahhoz képest nyugodt vasárnap volt. Bár még mindig semmi változás nincs a "nagy" beszélgetésünk óta. A gyerekeket ugyanúgy mesével próbálja lekötni, még mindig meg sem próbálja játékosan megkérni őket arra amit szeretne elérni náluk. Stb... Én úgyanugy nem jutok ötröl hatra, mert szeinte az egész napom azzal megy el, mikor egydül vagyok velük. Ebédfőzés játék, délután játék, vacsorakészítés fürdés, alvás. Amit meg meg szeretenék csinálni megint éjszakára marad. Esküszöm hétköznap mikor Bori velünk van kétszer annyit haladok a dolgokal mint apukával egy vasárnapi napon. Iszonyú. Unom, fáradt vagyok, stb.....
Sebaj lesz ez még így se!

"A" Beteg...

Szerda reggelre apu nem kelt fel, mert azt mondta egész éjjel nem aludt. Beteg! Így elvittem a csajokat az oviba bölcsibe. Elkisért minket Alexandra is. Gondoltam nem hagyom otthon apunak, mert nem tud felkelni hozzá. Egész nap nyüglődött. De gyógyszert nem látott a szervezete. Miután még be kellett menni az önkormányztba egy papírért, hát még ha nehezem is, bementünk. Majd én haza. Apu még bement a műhelybe, onnan a Kingusért. Én közben lementem, mert volt egy kis dolgom... Mire megjöttem már ők is itthon voltak. Bori sokkot kapott aputól. Mikor megjöttek, közölte Borival: nem baj ha lefekszikegy kicsit. Bori azt tanácsolta, hogy itt az alkalom az együttlétre. Miután levázoltam neki, hogy mennyire unom ezt, akor megértő volt. Majd kitaláltuk mi elmegyünk a Lidl-be. Tévedtünk. Ezért Bori is korábban ment el. Gondoltam csak túlélem 7-től míg lerakom őket aludni. Túléltem, még ha nehezen is. Miután csönd nyugalom megyek még az esti szokásos pakolás felkészülés a reggelre.... Apu kiszól, hogy hol vagyok, azt alszik tovább. megcsináltam még amit nagyon muszály azt én is bezuhantam az ágyba. Nem kicsit fáradtan..