Idő

Megint úgy szalad az idő. Minden nap eltervezem, hogy végre tartok élménybeszámolót, de egész egyszerűen úgy teli vagyunk programokkal, hogy levegőt venni alig tudok.
Barbi hétfőn és csütörtökön táncolni jár. Bibi már nagyok vagyunk, mert 2 éve járunk táncolni, ezért egy csoporttal feljebb kerültünk. Most már kezdődik a komolyabb munka. Kapott szép táncos nadrágot és kap egyesület pólót is.
Niki is jár ám táncolni. Ő a kicsiknél van, de úgy csinálja, mintha régóta ezt csinálná. Mondjuk a Barbitól ő sokat tanult. Neki is van szép táncos ruhája. Igazi tüllös rózsaszín dressz. Nagyon aranyos benne. Ovódába is sikeresen beszoktunk. Igaz néha voltak nehéz napok, meg biztos lesz még, de most már könnyen bemegy és jól is érzi magát.
Kingának is vannak programjai. Keddenként elkezdtünk korcsolyázni. Együtt mennek a Barbiékkal. Igaz ketté osztották őket. Az egyik csoportba vannak azok akik tavaly is jártak, a kezdő csoporttal pedig Laci bácsi foglalkozik. Kingus első alkalommal sírt ha elesett meg nagyon megijedt, de a másodikra már nagyon ügyes. Mivel ő nagyon precíz, ezért mindent pontosan csinál végig, és már nem sír ha elesik. Szombatonként pedig rajz tanfolyamra járunk. Nagyon tetszik neki. A tanár néni azt mondta, hogy jó mert nagy átéléssel csinálja.
Alexandra meg segít szétpakolni. Már kúszik, és amit csak ér azt szétpakolja. Már pápázni is tudunk. Fehéredik egy fogunk. Szóval zsiványkodik.
Egy kis érdekesség:

Van ugyebár a mi életünkben egy hatalmas nagy segítség, ő Bori. Neki van egy nagyon kedves barátja akivel ő most együtt van. Egyszer Ő azt mondta valamilyen oknál fogva Alexandrára, hogy Pimpike. Így Alexandra azóta Pimpike. Így ily módon sugallom kedves barát, hogy Pimpike már csak pimpike marad még egy jó darabig. Köszönjük neked, mert nagyon aranyos és még hallgat is rá. :))
Lezajlottak a szülői értekezletek az oviba. Múlt hét csütörtöktől 4 szülőin voltam. Az élmény sokkoló is volt meg nagyon tanulságos is egyszere.