2008. február 12., kedd

If You're Gone

Bejegyezte: Anya dátum: 14:52 0 megjegyzés

Hétfői+Keddi zenei melléklet...
?????!!!!!

Még mindig utálom a hétfőt

Bejegyezte: Anya dátum: 13:58 0 megjegyzés
Nem tudom... Teljesen úgy érzem bárhogy kérhetem aput a változásra nem fog bekövetkezni. Pedig azt mondta gondolgodott.....
...................!
Barbi hasán volt egy pötty. Egész hétvégén óránként néztem a gyereket, hogy most mi is ez. De nem lett rajta több. Különféle piros foltok megjelentek a gyereken, de ahogy jött úgy ment. Ezért mentünk oviba. 10 kor telefonál ovónéni, a hasán lévő pötty miatt. Jó, hazahoztam. Apu elvitte dokihoz. Buta vagyok *-), mert mindig összekeverem a hétfői rendelését a csütörtökivel. Így apuék furtottak egy feles kört. Sebaj délután lesz. Közben Bori is lerobban. Időjárásnak köszönhetően fáj a feje. Borinak gyógypuszi :-* Délután Apa, Kinga, Barbi elmentek doktornénihez. Nikivel 3x néztük végig a Hamupipőkét. Már felhívtam apát.
É: Hol vagytok?
A: Műhely. Mindjárt megyünk. Sokat kellett várni.
É: Jójó, csak aggódtam.
A: Tudnád ha baj történne.
É: És ha nem?
A: Jó sietünk.
Majd telefon lerak.
Itthon:
É: Légyszi segíts mert a fáradsággtól fáj már mindenem.
A: Én is fáradt vagyok, de azt senkit nem érdekel
É: Az a különbség köztünk te hazajössz, és ha fáradt vagy elvonulsz és pihensz. Én 0-24 órában teszem amit kell
A: Miért nem pihensz napközba amikor itthon vagy?
É: Mert nekem vanak olyan elintéznivalóim amit nappal lehet elvégezni.
A: Felhívtad a Valit?
É: Nem.
A: Nemigaz, hogy mikor ülsz észik az Alex nem tudsz telefonálni?
É: De igen. (Megpróbáltam mondani egy két érvet, de rájöttem minek magyarázkodjak, nem mindegy miért nem. Nem tudtam és kész)
Itt hagytuk abba. Csak beszélgettünk semmi haraggal. Csak utálom már. Mindent amit teszek ki kell vesézni, hogy miért nem sikerült megcsinálnom? :'(

Sokkoló beszélgetés....

Bejegyezte: Anya dátum: 12:49 0 megjegyzés
Vasárnap felhívtam dédi mamát zserbósütés ügyben. Miután anyukám és a nővérem Dóri a továbbiakban D is ott volt, gondoltam kapok az alkalmon és megbeszélem vele, hogy mikor kell menni szerződést aláírni a hitel miatt. Beszélgetésünk kb egy óráig zajlott.
Én: kb. négy hét múlva, ha felhívnak a bankból, hogy mehetünk szerződést aláírni, úgy fogom megbeszélni a hölggyel, hogy két nap múlva tudunk menni. Jó lesz így? Megoldható?
D: igen el tudom cserélni vagy ha szabad napos leszek, akkor az szerencse
Én: az nagyon jó
D: szeretném tudni hány százalékkal terhelik meg az anyu lakását, mert nekem azt fontos tudni, hogy mi lesz az örökségemmel?
Én: nem tudom pontosan, de a bankba biztos meg fogják mondani és a szerződésbe is le lesz írva, de nem kel aggódni az örökség miatt
D: de nekem ez fontos, mert mi van ha anyuval történik valami, neki nem mindegy mennyit kell fizetni, hogy a jelzálog lekerüljön a lakásról
Én: azt nekünk kell kifizetni
D: de ha mi sem tudjuk kifizetni, akkor hogyan kapom meg az örökségem? Ha el kell adni a lakást
Innentől elkezdtem neki elmagyarázni. Hogy hogyan működik, a vevővel lehet ezt lerendezni, az, hogy jelzálog van a lakáson nem jelent veszélyt az örökségére. Teljesen meg van győződve arról, hogy majd neki kell fizetni a részletünket, mi lesz vele, ha elárverezik a lakást. Ezt is elmagyaráztam neki, hagy, ha a bank árverez, először a mi lakásunkat árverezik, és ha az nem fedezi a tartozásunkat, akkor fogják árverezni a pótingatlant is. Abból a bank leveszi a hiányzó összeget és a maradék a miénk, amiből az ő része teljesen az övé. Az örökségemet csak én veszíthetem el. És a lakásomat is. Megint jött az aggódás, és még mindig nem értette meg, egyfolytában azt hajtogatta, hogy fog hozzájutni az örökséghez. Mert ő így nem írja alá a szerződést. Ekkor mielőtt elküldtem volna melegebb égtájakra, átadtam apának a telefont, hátha ő meg tudja magyarázni neki. Közel háromnegyed órás beszélgetés után sem sikerült. Apu is sokkot kapott tőle. Úgyhogy a beszélgetés után azt mondta, hogy inkább eladjuk az autót, mert nem szeretnénk 25 évig a Dóri aggódását és hülyeségét hallgatni.

7vége videója

Bejegyezte: Anya dátum: 12:48 0 megjegyzés

Lesz ez még így se....

2008. február 11., hétfő

7vége

Bejegyezte: Anya dátum: 21:57 0 megjegyzés
Pénteken megbeszéltük a szombatot. Mivel apu azt mondta nincs olyan melója, amihez szombaton vásárolni kell menni, csak be kell mennie dolgozgatni, ezért megkértem had mehessek le szombaton a piacra meg egyéb helyekre vásárolni. Megint nem jött össze. Reggel megint én keltem előbb. Gyerekeket elláttam. Megint meg kellett várni míg apu kávé cigi. Megint 9-kor reggeliztünk. Reggeli után megint laptop cigi társaság volt. Én pedig gyerekekkel játszottam, Mellette próbáltam készülni. Nem sikerült. Majd 11 óra fele már nekiálltam ebédet varázsolni. Tudok varázsolni :-) hehe.
A: most nem mész a piacra?
É: már hova menjek mikor szombatom csak délig van piac.
Megint az ő munkája nyert. Ugyanis, ha ő szeretne elmenni felöltözik és elmegy. Ahhoz, hogy ő elmenjen nem kell előtte neki felöltöztetni, reggeliztetni, ebédet főzni, odakészteni mindent a "ha" esetére, hogy én csak üljek a fotelba és vigyázzak rájuk. Ha én szerenék elmenni, nekem mielőtt elmegyek, ezeket mind meg kell csinálnom, mert ő csak ül valahol és arra vár hogy elmenjek. De az sose jut el az okos fejébe, hogyha ő nem a gyereket látja el én nem tudok felöltözni és elmenni. Így ugrott a piac. Jó mondom, akkor vasárnap legalább a Spárba majd had menjek el.
Vasárnap ugyanúgy telet mint a többi. Én megint korábban keltem, a gyerekek utánam apu legutolsónak. Úgy ahogy szombaton a piacra nem jutottam el, így a Spárba sem. Mondjuk ahhoz képest nyugodt vasárnap volt. Bár még mindig semmi változás nincs a "nagy" beszélgetésünk óta. A gyerekeket ugyanúgy mesével próbálja lekötni, még mindig meg sem próbálja játékosan megkérni őket arra amit szeretne elérni náluk. Stb... Én úgyanugy nem jutok ötröl hatra, mert szeinte az egész napom azzal megy el, mikor egydül vagyok velük. Ebédfőzés játék, délután játék, vacsorakészítés fürdés, alvás. Amit meg meg szeretenék csinálni megint éjszakára marad. Esküszöm hétköznap mikor Bori velünk van kétszer annyit haladok a dolgokal mint apukával egy vasárnapi napon. Iszonyú. Unom, fáradt vagyok, stb.....
Sebaj lesz ez még így se!

Pótlás....

Bejegyezte: Anya dátum: 21:30 0 megjegyzés
Csütörtök
Reggel egy kis vita, hogy ki hogyan viszi el a gyerekeket. Felajánlotam, hogy elviszem őket, mivel szerdán nem tudott dolgozni, és be tudja hozni a lemaradást. Mindenki le az oviba,végül a Nikit elvitte a bölcsibe. Én elmentem vásárolni. Délután nyugis volt. Eperkés sapkát próbáltam készíteni. Nem ment elsőre. Mikor lányok elaludtak hozzáláttam. Hamar ment. Majd fánkot kellett készítenem. Ugyanis drága ovónénink megkérdezte ki készített tavaly olyan finom fánkot. Hát én voltam. Akkor ugyan nem készítenék idén is? De mondom, hogyne. Nincs is jobb dolgom így egy két hónapos gyermek mellett, mint 25 főre fánkot készíteni. De megtettem a gyerekek miatt.
Péntek
Reggel farsang volt az oviba. Jó volt. Lányok eperkék voltak. Majd rohanás begyüjteni a még hiányzó papírokat, hogy be tudjuk adni a hiteligénylésünket. Sikerült. El se hiszem, az összes papír megvolt, minden rendben volt vele. Most már csak várni kell legalább egy hónapot, mire mehetünk szerződést aláírni.

"A" Beteg...

Bejegyezte: Anya dátum: 14:15 0 megjegyzés
Szerda reggelre apu nem kelt fel, mert azt mondta egész éjjel nem aludt. Beteg! Így elvittem a csajokat az oviba bölcsibe. Elkisért minket Alexandra is. Gondoltam nem hagyom otthon apunak, mert nem tud felkelni hozzá. Egész nap nyüglődött. De gyógyszert nem látott a szervezete. Miután még be kellett menni az önkormányztba egy papírért, hát még ha nehezem is, bementünk. Majd én haza. Apu még bement a műhelybe, onnan a Kingusért. Én közben lementem, mert volt egy kis dolgom... Mire megjöttem már ők is itthon voltak. Bori sokkot kapott aputól. Mikor megjöttek, közölte Borival: nem baj ha lefekszikegy kicsit. Bori azt tanácsolta, hogy itt az alkalom az együttlétre. Miután levázoltam neki, hogy mennyire unom ezt, akor megértő volt. Majd kitaláltuk mi elmegyünk a Lidl-be. Tévedtünk. Ezért Bori is korábban ment el. Gondoltam csak túlélem 7-től míg lerakom őket aludni. Túléltem, még ha nehezen is. Miután csönd nyugalom megyek még az esti szokásos pakolás felkészülés a reggelre.... Apu kiszól, hogy hol vagyok, azt alszik tovább. megcsináltam még amit nagyon muszály azt én is bezuhantam az ágyba. Nem kicsit fáradtan..

Adatvédelem

Írásaim, fotóim kizárólag az írásos engedélyemmel közölhetőek más oldalakon, vagy nyomtatásban. Ez alól kivételt képeznek azok a gyűjtőportálok, ahol nem közlik az egész írást, csak annak első pár sorát, és a folytatást a blogom megnyitása után olvashatja az olvasó.
 

Jbabák blogja Template by Ipietoon Blogger Template | Gift Idea