Anyai örömök :)

A sok megpróbáltatások után úgy gondolom, megérdemlem, amit ma kaptam a legnagyobbik lányomtól.
Este a vacsora előkészítése közben Barbara a következőt mondta:

Barbi: - anya én, azért szeretlek téged nagyon, mert olyan sok mindent megteszel értünk.
Én: - köszönöm kicsim nagyon jól esett. - Majd kapott egy puszit - és ezt mondta neked valaki? - tettem fel a kérdést
Barbi: - nem anya kigondoltam
Én: - köszönöm drágám

Majd ezt hallván Niki lányom is mondott nekem szépeket, és tőle is meg Kingától is megkaptam, hogy szeretlek anya. Pipike (Alexandra) is a maga kis nyelvén magyarázott nekem.

Fog és első nyári élmény

Újabb fogról tudok beszámolni. A előző bejegyzésem után csak 2 nap telt el mikor ismét felfedeztem egy újabb fogat. Tehát 2009. július 3.-án észleltem, hogy kínt van a jobb alsó 3as is. Lassan meg lesz mind. Örül :))

Barbi és Kinga már majdnem egy hete nyaral. Már nagyon hiányoznak. Barbival beszéltem telefonon és le se lehetett lőni annyit mesélt. Jól érzeték magukat. Állítólag ma jönnek haza. De ez a mi családunkban nem olyan biztos. Bármi megtörténhet. Na nem rossz csak épp maradnak még valahol. Azé be kell valljam jó, hogy csak ketten vannak itthon. Mondjuk a kisebbekkel kicsit több a feladat. Nikire viszont nagyon büszke vagyok olyan nagylányosan csinál meg mindent egyedül.

A fellépésről készült komolyabb videóval felvett cd. Ebből is kivettem Barbi legújabb táncát. Más kamera állásból, és a kép is egy kicsit jobb.

Íme a videó:)

Fog+első lépések

A múlt hét kedden (2009. június 23.) ültem az Alexandrával és épp játszottunk valamit. Persze ő hatalmasakat kacagott. Szerencsére pont akkorákat, hogy telibe láttam a felső fogsort. Meglepődve tapasztaltam, hogy kint van mind.tehát a felső sor így néz ki. KB egy-másfél héttel ezelőtt bújt ki bal3-as majd a jobb3-as. Majd ugyebár ezen a napon tapasztalon, hogy kint van mind a két oldalon a jobb4-es és a bal4-es. Előbújásuk legvalószínűbb dátuma június 21.
A másik nagy esemény amit már nagyon vártunk. Végrevégre stabilan járunk. Egy hete már a lakásban is jön-megy. Nem kúszik 4kéz láb. Megymegymegy mindenhova. És már ha lemegyünk, akkor gyalog megyünk. Amibe most az a szép, hogy rá kell számolni az ő kis séta idejét is. Mert most mindenhol megállunk, pl.: leveleket tépkedni, kerítés mellett, és természetesen nem arra szeretne menni amerre kell. Ha pedig az elindulásról érdeklődők, simán rábólint, hogy anya én innen márpedig nem megyek sehova. Így a sétáink ideje meghosszabbodik, de ő legalább élvezi. :)

Fellépés :)

2009. június 7-én volt a Lendület Tánc Klub év végi nagy előadása. Jubiláló műsor is volt egyben, hiszen most ünnepeltük, hogy Andi 15 éve kezdett bele. Megjegyzem nagyon jó, hogy anno belevágott ebbe a dologba. Nagyon szépeket alkotnak a gyerekekkel.
Barbarám, drágám idén már elkezdte a fellépéseit, hiszen 3 éve táncol már. Ezen az előadáson táncoltak egy új táncot. Annyira szép, a zene is ott van, és annyira ügyesek. Hihetetlen, ahogy egyszerre csinálják. Pedig 6-7 évesek. Tessék kérem gyönyörködni!

Gyereknap

Volt egy hosszú hétvégénk. Mivel most hétfőre esett pünkösd is. Jó hamar itt volt. :(
Bár az idő nem volt túl napos sőt! Mikor még itthon készülödtünk napos volt az idő. Elkészültünk, és ahogy kiléptünk a kapunk elkezdett esni az eső. Sebaj, mi azért elmentünk. Ismét a Vasúttörténeti parkban volt minimaxos buli. Természetesen volt Alma koncert is. Mi arra mentünk el. Mivel egyedül voltam a lányokkal, így megbeszéltük, hogy megnézzük Gábor bácsit, megkapják az új cd-t, és nyomás haza. Aranyosak voltak , és megértőek. És nem volt hiszti mikor el kellett indulni haza. Bár volt némi próbálkozás, de nem komoly. Hazafele találkoztunk kisMarcival is. Niki csoport társa. Vele még rohangáltak egyet az esőben, de csak a kapuig.
Az Alma koncert megint fergeteges volt. Van egy új cd-énk is. Amit természetesen dedikáltak is nekünk. Barbi még puszit is adott Gábor bácsinak. És van egy tollam amivel Gábor bácsi dedikált. Ugyanis ez úgy volt, hogy mikor Gábor bácsi lejött a színpadról, rajongói már nagyon várták. Alig, hogy fújt kettőt, ivott egyet, és máris dedikálni indult. Persze tollatt nem hozott oda magával. Erre tőlünk rajongóktól kért egy tollat. Azt én voltam a leggyorsabb aki előkapott egy tollat a hátibatyújából. Aláírt vele néhány cd-t, és csak utána kaptuk vissza.
Szerencsésen oda is értünk, és szerencsésen haza is jutottunk.
Most pedig állandóan az új cd-t kell hallgatni. :)

Alma együttes

Mióta megjelent az új szám, és a minimaxon naponta 3-4x is leadják, így most ez a kedvenc. Alexandra ha meghallja rázza a kis fenekét, vállát és rátapad a képernyőre.
Szerintem is aranyos dal. :)

Ezt kaptam Boritól. Nagyon köszönöm, hogy gondolt rám. Sokat köszönhetek neki, ami a bloggolást illeti. De nemcsak a blog írásásban köszönhetek neki sokat. Hanem, azért mert szerencsém volt megismernem, hogy változtatott az életemen, és a gyerekek nagyon imádják. A mai napig felteszik a kérdést: Bori mikor jön? - Bori mikor jössz? -

Én először gabojsza blogjában olvastam erről. Álmomba sem gondoltam volna hogy ebben a nagyvilágban hozzám is eljut.

A közös dolgok teszik a barátságot élvezetessé, de a kis különbségek azok, amelyek igazán érdekessé varázsolják. (Todd Ruthman)

Vannak közös dolgaink. Közös esték, néha nappalok, e-mailek, éjszakába nyúló és hajnalig tartó beszélgetések. Ha fizikai valóságban nem is, de mindig ott vagyunk egymásnak. Mindig ott tudjuk folytatni, ahol abbahagytuk. És tényleg, mindenki ad, de nem vár el semmit :-))

"Igazából nem is jó szó rá a díj - szóljon, akinek eszébe jut rá jobb kifejezés - inkább jelzés a barátságról és a közelségről, ami legkevésbé értendő földrajzilag. Lényege, hevenyészett fordításban: Ha blogolsz, hiszel a "proximitásban" a térben, időben, és kapcsolatokban való közelségben és teszel is érte. Ezek a blogok különösen varázslatosak. Íróik célja, hogy barátokat találjanak. Nem az anyagiak vagy a hatalom érdekli őket. Reméljük, hogy amikor kibomlik a szalag az üzeneten, még több barátság fog születni. Figyeljünk oda jobban az ilyen blogokra! Add tovább nyolc újabb blogolónak és mutasd meg ezt a leírást is!"

Szeretném továbbadni Lexandronak akit Borin keresztül ismertem meg, és rendszeresen olvasom írasit, akit egy nagyszerű embernek tartok. Márthynak aki nélkül nem ismerhettem volna meg Borit. Természetesen az Ő írasait is rendszeresen olvasom, és remélem egyszer személyesen is meg ismerhetem én is, és a gyerekek is őt.

Korcsolya

Barbara lányom ma egy hete kitalálta, hogy menjünk el korcsolyázni. El is mentünk ide. Szombaton Barbara a mamánál aludt, mert bekönyörögte magát a mamánál. A mama persze nem bírt neki ellenállni. Vasárnap a nagy sütés főzés közepette felhívtak, hogy ha végzünk menjünk el korcsolyázni. Megebédeltünk, és apu a gyerekekkel előre ment, mert én még be szerettem volna fejezni a mosogatást, hogy ne maradjon estére. Majd én is utánuk mentem. Persze már egy órája koriztak és pont a végére értem oda. Ezért fizettünk még egy órát. No meg nemcsak ezért, hanem azért is mert nagyon élvezték. És természetesen én is felmerészkedtem a jégre. Na hát, hogy a jég milyen csúszós! Utoljára gyermek voltam mikor korcsolyáztam. De azért izgalmas volt. Viszont Niki az úgy ment mintha a jégre született volna. Életében először volt rajta korcsolya, azt úgy ment mint a szélvész. Annyira aranyos volt, hogy tipeg azzal apró termetével. Még neki is jobban ment, mint nekem. Ez már ciki a gyerekeim jobban koriznak. Na de nem baj. Élvezte mindenki.

Fog...

Megérkezett a várva várt 8dik fogacska. 2009. január 20án kibújt.

Már 8 foggal bírunk harapni. Ez szipi-szupi. :)

Pótlás: elfelejtettem megírni melyik fogról van szó. Így most ezt pótlom: jobb alsó 2es

2009....

Először is minden kedves olvasómnak BOLDOG ÚJ ÉVET szeretnék kívánni. Nem találtam meg a tökéletes képet mely ideillik ezért 3 képből készítettem egyet.

Másodszor pedig az ünnepek úgy elteltek, ahogy az kell. Egyben hamar eltelt és hosszú is volt. Volt benne minden, ami jó-rossz. Jött a Jézuska hozott néhány dolgot (képekben is fogom illusztrálni). Voltunk dédi mamánál ahol a család "megmaradt" tagjai voltak jelen. Jól érezte magát mindenki. Majd mindenkinek az volt a véleménye, hogy többször kéne így összejönnünk. El is határoztuk, hogy majd a nyáron.....ja persze.....! De optimista vagyok így csak annyit majd meglátjuk.
Szilveszterkor a lányok fent voltak éjfélig. Nagy izgalommal voltak egész nap, mert szilveszter van, és lesz tűzijáték. Mikor elkezdődött a bulira indulásának ideje kint lógtak az ablakban, mert volt jó néhány szép tűzijáték. Majd éjfélkor koccintottunk azt nagy nehezen sikerült elaludni is.

Majd utána alig vártam, hogy teljenek a napok, mert szerettem volna egy kicsit levegőhöz jutni. De szerencsére nem volt olyan nehéz mint gondoltam. Tette mindenki a dolgát. A lányok "alvósat" játszottak - ezt majd kifejtem.

Így most a héten újra szokjuk az dolgos hétköznapokat.

Mikulás

Hát kérem szépen hozzánk is megérkezett a mikulás. Hozott sok-sok csokoládét, mandarint, almát, diót, mogyorót.
Azt hozott ám ajándékokat is. Nappy kutyusokat, Kolompos, Halász Judit, Zene ovi cd-t, kis ceruza tartót, és illatos fur berries-t.
Ami a legnagyobb ajándék volt: 6án szombaton minimax szülinapi bulijára mentünk. Első sorban Alma együttes, Kolompos koncertre. (bővebben fényképekkel gazdagítva új bejegyzésbe írok róla.)

a ceruza tartó.....

illatos labda......

1 ÉV ....... :)

Hihetetlen hogy elszaladt 1 év! November 29én megünnepeltük Alexandra első születés napját!

Rengeteg minden történt. Voltak nehéz, fájdalmas, és persze sokkal több szebbnél szebb pillanatok!

Ha lassabban is, de megtanult felülni, mászni, és felállni. Egyre több helyen kapaszkodik meg és áll fel. Úgyhogy hamarosan már ő is a többiekkel együtt fog szaladgálni.

Ezúton kívánok az én kis drágámbnak BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT!

Torta fogyasztás közepette....

Íme a tortája........

Kitérő: a tortát én magam készítettem. Ígétrem fel fog kerülni az Ételek nagy családban című blogomba.

Ilyet kapott.....

(a kép csak illusztráció)

Koncert :)

2008. november 23-án fergeteges Halász Judit koncerten voltunk. Azon a napon két koncert is volt. Az első 10kor kezdődött a másik délután 4kor.
Mivel a 4 lánnyal reggel nem olyan könnyű elindulni, hisz sokban függ, hogy mikor kelnek fel. Ezért reggel szép kényelmesen elkészültünk. Olyan 11körül érkeztünk a helyszínre.
A portán akadt egy kommunikációs problémánk. De végül is a hölgy sikeresen elmondta, hogy az a jegy amelyet most megveszünk azzal egész nap ott tudunk lenni. És ha közben elhagyjuk a helyszínt vissza is mehetünk vele. Jippié :)
Bár a hölgy azt álította, hogy a koncertből már nincs sok hátra, mégis miután bementünk, legalább még 3/4 órát tartott.
A koncertről készült felvétel is. Ki is élveztük. A lányok is, és a mama is adott a néninek interjút. Reméljük benne lesz majd a koncertről készült filmen. Ha kiadják mindenképp beszerezzük..... :))
A lányok is, a mama is, és én is nagyon élveztük. A mamával időnként megkönnyeztünk az emlékek végett. Szinte egész végig a színpad mellett csápoltak a csajok. Még a kezüket is megsimogatta Judtka néni. Ez úgy történt, hogy a színpad mellett én gugolván rajtam állt a három gyermek, hogy fel tudják rakni a kezüket. A második koncert végén adtunk Judka néninek mézeskalács ajándékot is. A két koncert között pedig dedikált is nekünk Judka néni.
Nagyon nagy émlék lesz mindenkinek.
A nap végére jól elfáradtunk.

Íme egy kis bemutató.......

Összegzés...

Megint csak régóta nem írtam blogot. Az idő rabja vagyok. Sok a teendő és kezdek lemerülni. Fog tündér meglátogatása utáni napok eseményei.
Barbara: október11-én abban a megtiszteltetésben volt része, hogy behívták bemutató napra. Merthogy szombaton amolyan nevelési nap volt (elnézést a pontos megnevezést nem tudom) , melyet a mi óvodánk tartott. Ilyenkor más óvodákból iskolákból eljönnek megnézni az ovo néniket hogy hogyan dolgoznak, a gyerekekkel. Ezért a csoportból kiválasztottak néhány gyereket akikkel bemutatót lehet tartani. Bár Barbara meghátrált az izgatottságtól, hogy sokan nézik őket, meg izgult is, de azért büszke vagyok rá. És köszönet az ovo néniknek, hogy a Barbarára is gondolta.

Volt mindenszentek napja. Ezért elkészítettük életünk első tök lámpását. Sajna nem sikerült fényképet készíteni róla. Pedig jól sikerült és a lányok élvezték a dolgot, hogy világít. Olyan 5,5 kg volt a tök, három arccal rendelkezett.
Alexandra: 2008. október 25-én kibújt a 7. foga. 2008. november 6.-án felállt. Borinak megint úgy alakult, hogy el tudott hozzánk jönni. Nagyban tesszük a dolgunkat, mire bemegyünk az Alexandra szobájába, Bori felkiált felállt! Vót nagy örömködés. Nikinek is szóltunk, hogy jöjjön hamar nézze meg. Niki elkezdett bohóckodni és Alexandra, próbált az ágyára feljutni.
Niki: szegénykém szerdán hazafelé sz óvodából elesett. Sajnos pont úgy esett, hogy a beton szélébe verte be az állát. Rohanás fel sebet ellátni. Mivel mélynek ítéltem meg, így gyors kör telefon, anyunk doktor néninek. Úgyhogy a kórházba kötött ki. Hála istennek nem olyan vészes, mint amilyennek hangzik. Kis seb csak mély, ezért valami új fajta ragasztóval, összeragasztották. Így most pihi, kímélő életmód. Bár Niki nem zavartatja magát, mert ugyanúgy motorral közlekedik.
Kingus: vele nem történt különöseb nagy esemény. Ő csak rajzolrajzolrajzolrajzol. Valószínű rajzba fojtja bánatát. De egyre ügyesebb és egyre jobbakat rajzol. Büszke vagyok rá!
Úgy kb ennyi történt mióta nem írtam. Most készülünk Alex első szülinapjára, mikulásra, Barbi név napjára, szülinapjára, karácsonyra.

Fogtündér

Jelentem 2008.10.18.-án szombat este Barbinak kiesett az első foga. Így a párna alá is tettük gyorsan hogy jöjjön a fogtündér. Vasárnap reggel mikor a fürdőben punnyattam a nagyok már korábban felkeltek és izgattotan jöttek be hozzám. Barbara csillogó tekintetten izgatottan kitörő örömmel mesélte:
- anya elvitte a fogam a fogtündér, és nézd ezt hozta
- mit kicsim

- hát pénzt. 100 ft meg ez mennyi hányas?

- az kicsim 200 ft. Hozd a piros pénztárcát és tegyük bele.
Majd szaladt a pénztárcáért és beleraktuk. Majd megbeszéltük, hogy vigyázok rá, a következő fogig. De legközelebb inkább valami ajándékot kér majd a fogtündértől. Így majd együtt elköltjük a pénzt.
Felejthetelen érzés volt az az öröm, ahogy elmesélte az egészet. Egyszerűen leírhatalan. Az ilyet át kell élni. Ezek a pillanatok annyirra sok erőt adnak, hogy "túléljek" minden nehézséget.

Fog

Végrevégrevégre elkezdődött. Igaz izgultam miatta és még egy kis izgulat van bennem. Már laza volt de még nem mozgott. Ja, hogy miről is van szó. Jelentem Barbarának 2008.10.13.-án elkezdett nagyon mozogni a jobb 1-es foga. Kiesés még várat magára. Remélem a napokban kiesik. Aztán ha kiesik megy a párna alá, hogy a fogtündér hozzon érte valamit cserébe.

Ül...

Jelentem 2008.10.11.-én szombat délután a közös zene hallgatás, éneklés közepette Alexandra felhúzta a térdét, majd a kezére támaszkodott és felült. Vót nagy örömködés. Az összes nővére köré csoportosult és együtt örültünk. Ami persze Alexandrának is tetszett. Ügyes vagy Pimpike.

Elgondolkodtató

Az elmúlt napokban ugyebár voltam egy pár szülői értekezleten. Az egyiken ezt olvasták fel nekünk. Úgy érzem meg kell osztanom, mert valóban elgondolkodtató.

Szinaptikus kapcsolatok-endorfin

A gyermekorvosi nagykönyvek mindig is leírták, hogy a kisgyerek alaphangulata - ha testileg és lelkileg rendben van - derűs. Az-az: "az endorfin termelés" - mondjuk így, az egyszerűség kedvéért -, megfelelő szintű.
Ha egy apa elhiszi a pszichológusnak, hogy jó lenne, ha ő is töltene naponta tíz-húsz percet gyermekével, ha bemenne hozzá, mikor időben ér haza, és nem kell ehhez játékmatadornak lennie, üljön csak le a szőnyegre, a gyerek majd kezd vele valamit, tapasztalni fogjuk, hogy a gyerek felcsillanó örömmel fogadja és hamarosan játszani kezd vele. Persze, az tanácsolható, hogy ne hagyja résnyire nyitva az ajtót, hogy azon keresztül nézze közben a tévét, ne vigye be a Népsrotot, hanem legyen ott tényleg a gyereke számára.
Ferike mondjuk, két és fél éves. Apa belép, Ferike ragyog. Odalöki a labdát. Apa zseniális, visszalöki. Esetleg még az is eszükbe jut, hogy szétterpesztik a lábukat és úgy lökdösik egymásnak, hogy a labda ne tudjon oldalra elgurulni. Ferike boldogan sikongat, nevet. "Az endorfintermelés" magas.
De mi, apák, ambiciózus emberek vagyunk . Egy idő után eszünkbe jut, hogy ha már itt töltöm az időmet, fejleszteni fogom ezt a gyereket.
- Nézd , Ferikém, neked azért dől le mindig a toronyépítő, mert a kisebb kockát teszed alulra és arra rakod a nagyot. Na már most, kisfiam: elemi statikai elv, hogy a nagy kockát tesszük alulra, és arra a kisebbet. Mindig, amelyek következik! Látod!?! Apának milyen szép magasra sikerült!
Ferike még mosolyog. ( Ha nem is ragyog már úgy, mint a magyarázat előtt.) És ledönti a tornyot. Aztán ő is építeni kezd, és megint a kis kockát teszi alulra.
Apa kissé feszült, ideges.
Hát nem akar fejlődni ez a gyerek?
Előveszi a mérhetetlenül ronda műanyag gömböt, amelybe különböző lukakon különböző alakú figurákat lehet bedobni.
- Nézd, Ferikém, látod itt a kezemben ezt az ötágú fekete csillagot?
Ferike bólogat.
Apa megkérdezi:
-Hát látsz te is itt a gömbön ugyanilyet?
Ferike - hála istennek - sehol nem lát ugyanolyat a gömbön!
Ugyanis számára a luk nem azonos az apa kezében tartott testtel és a kontúr a test formájával. (Ha az lenne, gondolkodása nem volna konkrét, és nem tudna megtanulni beszélni.)
Apa diadalmasan megmutatja.
- Nézd, itt van. És akkor ezt itt így be tudom dobni. Látod?
Ferike bólogat.
Apa most kezébe veszi a rózsaszínű tojást.
- És most akkor ezt hol fogod bedobni?
Ferike kitűnő megfigyelő, és nagyszerű utánzó fogja tehát a rózsaszín tojást, és, hiába forgatta el apa a gömböt, megkeresi azt a pontot, ahol apa a csillagot bedobta és megpróbálja a tojást is ott beerőltetni.
Nem megy.
Apa kétségbeesik. Eddig nem is vette észre, hogy fia, úgy látszik speciális fejlesztésre szorul.
- De Ferikém! - mondja kissé felháborodottan.
Mire idáig elértünk, Ferike arcáról lehervad a mosoly, szemében megjelenik az a speciális, érdektelen, üveges tekintet.
"Az endorfintermelés" leáll.
A szabadon játszó gyerek "endorfintermelése" magas, fejlődése töretlen.
A fejlesztett gyerek fejlődése - "endorfintermelésével" együtt - leáll.

Vekerdy Tamás: Gyerekek óvodák, iskolák

Szerintem elég tanulságos kis történet mindenkinek, és igazán érdemes rajta elgondolkodni.

Idő

Megint úgy szalad az idő. Minden nap eltervezem, hogy végre tartok élménybeszámolót, de egész egyszerűen úgy teli vagyunk programokkal, hogy levegőt venni alig tudok.
Barbi hétfőn és csütörtökön táncolni jár. Bibi már nagyok vagyunk, mert 2 éve járunk táncolni, ezért egy csoporttal feljebb kerültünk. Most már kezdődik a komolyabb munka. Kapott szép táncos nadrágot és kap egyesület pólót is.
Niki is jár ám táncolni. Ő a kicsiknél van, de úgy csinálja, mintha régóta ezt csinálná. Mondjuk a Barbitól ő sokat tanult. Neki is van szép táncos ruhája. Igazi tüllös rózsaszín dressz. Nagyon aranyos benne. Ovódába is sikeresen beszoktunk. Igaz néha voltak nehéz napok, meg biztos lesz még, de most már könnyen bemegy és jól is érzi magát.
Kingának is vannak programjai. Keddenként elkezdtünk korcsolyázni. Együtt mennek a Barbiékkal. Igaz ketté osztották őket. Az egyik csoportba vannak azok akik tavaly is jártak, a kezdő csoporttal pedig Laci bácsi foglalkozik. Kingus első alkalommal sírt ha elesett meg nagyon megijedt, de a másodikra már nagyon ügyes. Mivel ő nagyon precíz, ezért mindent pontosan csinál végig, és már nem sír ha elesik. Szombatonként pedig rajz tanfolyamra járunk. Nagyon tetszik neki. A tanár néni azt mondta, hogy jó mert nagy átéléssel csinálja.
Alexandra meg segít szétpakolni. Már kúszik, és amit csak ér azt szétpakolja. Már pápázni is tudunk. Fehéredik egy fogunk. Szóval zsiványkodik.
Egy kis érdekesség:

Van ugyebár a mi életünkben egy hatalmas nagy segítség, ő Bori. Neki van egy nagyon kedves barátja akivel ő most együtt van. Egyszer Ő azt mondta valamilyen oknál fogva Alexandrára, hogy Pimpike. Így Alexandra azóta Pimpike. Így ily módon sugallom kedves barát, hogy Pimpike már csak pimpike marad még egy jó darabig. Köszönjük neked, mert nagyon aranyos és még hallgat is rá. :))
Lezajlottak a szülői értekezletek az oviba. Múlt hét csütörtöktől 4 szülőin voltam. Az élmény sokkoló is volt meg nagyon tanulságos is egyszere.

Hetek

Megint régen volt időm írni. Sok minden történt. Lányok átestek első ovódai betegségükön. Azt a hányós vírust kapták el. Természetesen mi is átestünk rajta. Fel kell készülni, ahogy öregedünk egyre inkább mi is elkapjuk a betegségeket tőlük. Vigyáznunk kell magunkra. A gyerekek már jól vannak. Mi még kicsi takony kórósak vagyunk. No meg pimpike is. Remélem hamar túl esünk ezen is.
Szombaton ugye a a nagyok a mamánál gyógyultak, így a két kicsi társaságában el tudtunk menni az évente megrendezésre kerülő, melyet az anya tejes babáknak és mamáknak rendeznek. Volt elismerés melyet én kaptam, mivel több mint 6 hónapig anya tejjel táplálom, a gyermeket. Volt sok kiállított termék, információ bemutató, mely az egészséggel, az anyákkal, gyermekekkel volt kapcsolatos. Kaptunk ajándékokat, és tombola jegyeket. Nyertem is egy csomó mindent. Pl : orrszívót, hasznos cd, könyv, homeopátiás infó, és a az egyik fődíjjat is megnyertem. Egy nagy ajándék kosár volt tele minden finommal. Volt benne nyuszigolyó, pezsgő, süti, rizs pufi, és egy mese könyv. Le van fényképezve, de apa telefonjában van benne. Szóval jó volt.
Totál besűrűsödött a programunk. Barbi heti 2x táncol, Niki heti 1x. Ovódával korcsolya. Kingusnak találtam végre egy rajz szak kört. Ahova szombaton megyünk először. Fognak rajzolni, festeni agyagozni. Remélem tetszeni fog neki. Közben apánál dolgozom, és itthon is próbálom a rendet kialakítani. Közben a barátok, ismerősök is nógatnak, hogy mikor találkozzunk már. Szóval szét szednek.