Tovább

Mennem kell tovább! Nehéz lesz, de tudom mennem kell. Nem szabad visszatekintenem. Nem szabad megrekednem a múltban. Csak az emlékeit megőriznem. És, igen fáj nagyon fáj. Hogy sírok, mikor a gyerekek nem látják. Igen. Persze ez sem könnyű! Úgy igazán ez sem megy mert a feladat mindig jelen van amit az adott pillanatban kell tenni. És ez jó mert lefoglal. 

Nem értem! Valaki azt mondja szeret, azt mondja én vagyok az igazi, azt mondja rólam álmodik. Valóra vált az álma amikor nem csak a barátság köt össze. 

De az élet úgy dobja, hogy nem lehet egyenlőre több, mint a lopott percek órák. 

Én tehetetlen érzem magam, hisz szabad vagyok itt vagyok befogadó képes vagyok. De ő nem. neki tenni kell, hogy szabaddá váljon.

Amikor azt mondom tegyél érte, azt mondja nem lehet. Azt mondja ne sürgessem. Csak várjak mert egyszer majd ha elég erős lesz elég bátor majd tesz. Persze folyamatosan tesz, de olyannyira apró lépések, ami semmire nem ad biztos képet. Csak arra, hogy várni várni várni és várni. De meddig teszem fel a kérdést. Jön rá a válasz nem tudom, csak ne sürgessem. Majd mondom én nem sürgetem, de mégis meddig tart a hiány a vágy meddig éljünk még csak ebbe. Azt mondja nem tudja, csak ne sürgessem. Mondnom én, de ha csak ülök és nem teszek semmit csak várok, és várok a saját hajóm elsüllyed. Mégis arra azért csak kaphatnék egy konkrét választ, hogy vele megyek-e tovább avagy sem. Perpill nem, és ha ez nekem így nem jó megérti. Mondom, én tenni szeretnék hogy ne így legyen. De ő nem. 

Korábban észre kellett volna venne ezeket a jeleket. Hogy ő erre még nem kész. Csak a vágyainak él, hogy talán nem vagyok elég fontos, hogy jobban harcba szálljon értem. Nem tudom. Nem tudom. Azt hiszem soha nem tudom meg. De már lehet nem i oly fontos. 

Csak le kell zárnom, hogy ily csúnyán lett vége. Hogy egy telefon beszélgetés hozta ki belőle a végső döntést, hogy még neki van elege az igazságból. És még ő nem bírja tovább. De mit?? Fogalmazódik meg bennem. De rájövök, hogy tulajdonkép saját döntését nem bírja elviselni a saját tetteit nem bírja tovább. Hogy nem veszi észre? Mert képtelen rá. Mert kényelmes. Mert nem kell bele energiát beleölni.

Az, hogy ezt így leírtam, most más. Hogy könnyebb? Hát nem. 

De már régóta tudom el kell engednem. A jelen van és a jövő. Így egyedül öten. A lányok és én. 

Szóval így indultam neki egy jól végződött hétvégének. 

Hétfő

A hétvégém nem úgy alakult ahogy azt eredetileg elterveztem. Ennek ellenére nem volt rossz. Szombatot szinte egész nap fogadott anyukámmal töltöttem. Reggeliztünk, majd majdnem délig pletykáltunk. Majd mindenki ment egy kicsit a saját dolgára. 13 óra után ismét együtt voltunk, mert ebédeltünk egyet. Ismét pletykáltunk egy nagyon. Majd megint egy kis szünet következett. Itthon ezalatt az idő alatt úgy csináltam mint aki csinál is valamit. Majd hamar eljött az este amikor újra együtt töltöttük az időt, hogy fiának - fogadott öcsémnek - lángost süssek. Megint pletyiztünk egy kicsit, de már nem sokat, mert öcsi a buszon volt már hazafele tartva. Vasárnap nem voltam túl jó passzba délelőtt, majd beindultam egy kicsit és megcsináltam egy jó pár dolgot. Volt időm egy gondolkodni. Nekem nem szabadna. De döntést kellett hoznom. Rájöttem, hogy ahogy most vannak a dolgok nagyon nem jó és veszélyes is. Nagyon sokat bukhatok,  ha ez így megy tovább. A döntésemről majd később írok talán. Ki kell forrnia magát. 

És ma itt a hétfő! :) Utolsó teljes hét amikor még gyerekek nélkül vagyok. Igaz már nagyon nehezen viselem a hiányukat. De tudom kell ez, hogy nincsenek itt. Ezen a héten túl kell esnem a lakás rendbe rakásán, hogy minden apró tárgy a helyén legyen. A motivációs táblácskák, és a jelek  el legyenek készítve fel legyenek ragasztva a helyükre. A tanszerlistát meg kell vennem. Hát mit ne mondjak nagyon húzós a három gyereknek. 

Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy egy kis reklámot adjak magamnak. 

Ugye elvégeztem a Reiki I. -et Tamásnál :) 

Így tudok kezeléseket adni már én is. 

Akinek felkeltettem az érdeklődését, jelentkezzen bátran. 

1 kezelés ára: 1000 Ft. Egy kezelés 1-1.5 óra. 

Várok minden kedves érdeklődőt. 

Érdeklődni e-mailben. 

Még élek :)

Igen régen írtam már ide! Nagyon sok minden történt velem azóta. Többször megfogadtam, hogy tovább folytatom eme tevékenységem. Nem sikerült :( Sokszor voltam mély ponton.Annyira, hogy élni sem volt kedvem. A gyerekek tartanak még életbe. Írok egy blogot apukámnak/ról. Úgy írom mintha levelet írnék neki amibe megírom, mi van velem. Tudom, hogy valahol látja ezt. Jó volna, ha még élne.

Idei nyaram első fele hosszúnak mondható. Nincsenek gyerekek, ugyanis apuka a nyár első felét igényelte. Így már majd egy hónapja egyedül. Ami jó is mert az évből 10 hónapot töltenek velem, ami igencsak kiveszi az energiámat. Az ember azt gondolja, hogy na majd most megteszem mindazt amit gyereke nélkül lehet. De nem mindig van olyan más ami elveszi a figyelmet. És túl lazán veszi az ember, mert jaj de ráérek még van még idő. Az viszont nagyon jól tettem, hogy a mi tánctanárunkhoz Andi nénihez eljártam erősítő tornára. Ez kell az én gyenge hátamnak. Egyszerűen rászoktam. :))

Viszont történt egy nagyon jó dolog is velem! Rászántam magam és elmentem egy Reiki I tanfolyamra Tóth Tamáshoz. Isteni volt :) Azóta más lettem. Még van hova fejlődni, de elindult egy folyamat. :))

Azt hiszem innen folytatom, mert már fáradok....