Ügyintézés...

A hétfő után kedden reggel meglepődtem mikor apu jött és segített a Barbit öltöztetni. És még kedves is volt. Jó volt. Örül :-)

Utána mentünk önkormányzatba meg az ügyfélszolgálati irodába a papírért. Mikor bementem az ügyfélszolgálati irodába gondoltam hamar kijövök, mert egy papírt oda adni nem sok idő. Tévedtem. Nem találták a beadott igénylésem. Modom a hölgynek, hagyja majd visszajövünk mert várnak. Apu valaki által kapcsolatba került egy tisztviselővel. Azt modta, hogy fog nekünk segíteni támogatásoz jutni. Semmit nem tudott tenni csak a szociális osztály vezetőjéhez odakisérni. A hölgy mégegyszer elmondta, amit pár nappal azelött nekem is elmondott. Nem kaphatunk támogatás. De apu állította, hogy neki az a valaki azt mondta, hogy majd a képviselő így+úgy segít. Nem jött be. Visszamentünk az ügyfélszolgálatra. A papír még mindig nem volt meg. Így újat kellett írni. Azért a höly kedves volt, mert helyben megírta az igazolást a szocpol igénylésről. Még egy papír letudva.

Aztán rohanás a földhivatalba, mert jött az értékbecslős. Viszonylag hamar ment a dolog. Mert csak 5-en voltak előttem. Miután már a finisben voltam, és az utolsó ablakhoz vártam apu megérkezett a gyermekkel. Odajött és a fülembe suttogta, hogy mehetünk soron kívül, mivel a gyerekeseket sororn kívül kiszolgálják. Áááá, nem kaptam sokkot. :-O Végülis csak 5 percet késtünk. Minden rendben volt, és még azt is elintéztem, hogy többet kapjunk vissza, mint a két lakás értékbecslésésnek a fele. Gratulál, örül :-))

Apunak sikerült beszélni annak a lakás közözs képviselőjével, melyet meg szándékozunk venni. Mehetek szerdán az újabb begyűjtendő papírért. Hurrá, megint örül :-)

Így ez a nap is jól elment.

Ja és találkoztunk Kingussal is. Ez volt a napban a legjobb. Szerdán jön haza. Ismét örül nagyon :-)))

Utálom a hétfőt....

A vasárnapi sértődés folytatodott tovább.....

Reggel Barbit én vittem le az oviba. Gondoltam elmegyek a földhivatalba. Rosszul gondoltam. Nem volt nálam kp. 11 felé apu hív, hogy kedden megyünk az önkormányzatba. Majd megkérdem mikor megyünk a földhivatalba. Erre ő mondjam meg én , hogy mi legyen. Teszem fel magamnak a kérdést: tényleg képtelen eldönteni egy majdnem 40 éves férfi akinek 15 éve önálló vállalkozása van, hogy mikor és hogyan tud elmenni egy fontos ügyben intézkedni, ami a családja érdekében történik?? Innenől fogva elszakadt a cérna és kijött belőlem a hétvége hatása. Majd leraktam a telefont. Erre nem sokkal később hazaérkezett. Így vitatkoztunk egy igen nagyot.

Nem értem:

1. Hibásak vagyunk azért mert, állítólag mindenki rajta röhhög, mivel 9re jár dolgozni.

2. Az is miattunk van, hogy neki állandó készültségbe kell lenni mert sose tudható mikor hívom fel hogy menni kell valahova.-hozáteszem most az ügyben mászkálunk, mert lakást szeretnénk venni.

3. Itthon azért nem tesz arrébb semmit, és azértr nem csinál semit mert nekem semmi sem jó. Ez abban nyilvánul meg, hogy ő letesz pl egy tányért és én elrakom a helyére. Ez nem tettszik neki.

4. Azért nem kér tőlem semmit, mert egyszer hazajött 11 után és én fáradtan nem készítettem neki vacsorát. Mert ő csak egyszer kér és ha nem kapja meg utána soha többet nem kér semmit.

5. Gyerekekkel azért nem foglalkozik, mert értsem meg végre, hogy ő ezt nem tudja és nem is akarja megtanulni.

6. Azért nem kapok meglepetést, nem visz vacsorázni, meg ilyenek, mert ő nem tudja hogy én mikor szeretnék menni, és szóljak én ha szeretnék meglepetést. Úgyhogy ne is várjam mert úgyse fog nelkkem meglepetést adni. Kérdem én ebbe mi a meglepetés?

7. Neki már nincsenek céljai, mert sokat csalódott. Neki minden jó így ahogy van, és az a kedvencem, hogy vele nem kell foglalkozni. Engem miért érdekel, hogy mi van vele, én mirt szeretnék vele foglalkozni.

8. A másik kedvenc, hogy ő em tud és nem is szeretne hozzánnk alkalmazkod, hisz alakalmazkodott má eleget.

Kérdem én : akkor minek van velünk? Menjen az élje úgy az életét, ahogy szeretné, akkor jön megy amikor szeretne, és valóban nem kell alkalmazkódni senkihez. Így megint nem jutottunk előre. Kezdek belefáradni. Elég nekem a gyerekeket nevelni. Nem kívánok még egy 40 éves embert is.

7vége

Megint sokkoló hétvégém volt.
Apu állítólag időben szeretett volna elmenni dolgozni, ami azért nem volt oly feltünő, mert 8kor mászott ki az ágyból. Mindenki fel volt már öltözve mire felkelt. Gondoltam időben le tudok menni a közértbe. Tévedtem! Meg kellett várni míg apu a laptop társaságába elvogyassza a kávéját. Persze, hogy a csajok már éhesek akkor, mivel ők időben felkelnek. Fél 9 után reggeli. Utána anyu is hívott. Megbeszéltük, hogy én is gyorsan lemegyek vásárolni, és utána apu átmegy, hogy ő is ki tudjon menni a piacra. Ekkor is tévedtem. Apu reggeli után megint a laptop társaságát választotta, miközben én készültem a közértbe, úgy hogy közben a gyerekekkel is intenzíven foglalkoztam. 10-kor sikerült is elindulnom. Hamar meg is jártam. Apu simán el tudott volna indulni akár fél 10-kor ha nem a laptop társaságában tölti el az idjét. Ezt sose fogja felfogni!!!És persze én meg a gyerekek meg az anyám a vétkes mert őt feltartjuk, mert mi vásárolni szeretnénk menni. Na mindegy 11 kor elment. Lányokkal jól elvoltunk megfőztük az ebédet, alvás, délután megsütöttük a fasírtot, meg készítettünk hozzá körett, hogy vasárnap ne kelljen főzni. Közben játtszottunk és mostunk is. Vacsora végén apu felhív, hogy jöjjön e haza segíteni fürdetni. Mire én ennyit feleltem neki: mire te átöltözöl mi már megfürödtünk. Így is történt. Mire hazaért már az ágyban voltunk. Még viszonylag jó kedve volt. Azt a Niki jött a szokásos szövegével: menj innen. Ugyebár gyerekből van, nem kell komolyan venni. Aztán már a Barbi is és én is elkezdtem bohockódni, hogy menj innen. Jót mulattunk a dolgon. Mire apu egyik pillanatról a másikra felpattan és elment. Miután ő nem bohockodótt, hanem vitatkozott a Nikivel, hogy nem megy el. Így apu a szombat éjszakáját a nagyszobába töltötte. Megsértődve. Hajnalt tájt mikor Alex evés után volt, szokásos körséta, hogy mindeki be van e takarózva. Apu is fent volt épp. Kijött valamiért mire én megkérdem tőle, mit csinál ilyenkor. Erre sértödőttem feleli hogy semmit. Aztán visszavonul sértödőtt állapotába.
Vasárnap minden jó volt a gyerekek örül. apu a szokásához híven a számítógépei társaságában töltötte el a napot, mellé midenkivel sértödőtten beszélt. Úgy dörmögött az orra alatt mikor a gyerek szépen kérdezett tőle, hogy Barbi meg is kérte beszéljen hangosan, mert nem érti mit mond. Ekkor is dühösen válaszolt neki. Délelőtt vasalás közben Niki is szépen játszott, Barbival meg feladatokat oldottunk meg a foglalkoztató füzetben. Gondoltam, ha látja apu, hogy hogyan kell szépen nem a meséval lekötni a gyerekeket mejd ő is megpróbálja. Nem jött be. Ahányszor apu társaságát keresték, mesét rakott be nekik és két perc után kikapcsolták a számítógépét, meg hasonló unatkozásba kezdtek. A vacsora sem volt felhőtlen mert tőlem meg sem kérezte kérek-e. Miután egy jó ideje kint ültem a konyhába, ő szokásához híven a pultnál evett és ott készítette a vacsorát a gyerekenek. Persze közbe a gyerekek minden mással foglalkoztak csak a vacsival nem. Mászkáltak meg ilyenek. Nem is ettek rendesen. Apu mindeközbe sértödőt állapotában volt. Aztán már nem bírtam a dolgot gyorsan lefürödtünk és ágyba bújtunk. Apu ismét a nagyszobába töltötte az estét a fotelba összekucorogva. Rácseszett mert a frissen vasalt ruhát nem volt időm elpakolni. Gondoltam majd hétfőn elrakom. Este még elment cigiért majd úgy aludt, hogy fotel+lába az asztalon. Váljékésségére. Erre nem tudok mit mondani, ha valaki ennyire......akkor én mit tegyek???

7 második fele

Csütörtökön is meg pénteken is igen mozgalmas napom volt. Csütörtökön Alexandrával orvosnál jártunk, hogy oltást kapjon. Az oltást megúsztuk, ugyanis kicsit szörcsögött és rózsaszín volt a torka. Így doktornénink azt javasolta, hogy halasszuk el. Egy hét múlva újra próbálkozunk.

Mind a két napon sűrűn tevékenykedtem itthon. Egy kis takarítás mosás, hogy végre utol érjem magam. Aztán jöhet a vasalás. Közben persze a lakás ügyeit is intéztem. Sikeresen mindenkit le telefonáltam. Sikerült az értékbecslésnél alkudni egy pár ezer forintot. Jó vagyok! :-))

Pénteken is legalább 3x megforgattam a mosógépet. Na nem vagyok ám olyan erős volt segítségem: a 220. Hehe. Délután főzés sütés. Megint jött haza Bori párja, így nokedlit gyártottam, és meglepi farsangi amerikai fánkot. Remélem izlett neki.

Kingus egyre jobban érzi magát. Pöttyei is kezdenek beszáradni. De jóó... Nemsoká hazajöhet!