2012. augusztus 28., kedd

Tovább

Bejegyezte: Anya dátum: 1:22
Mennem kell tovább! Nehéz lesz, de tudom mennem kell. Nem szabad visszatekintenem. Nem szabad megrekednem a múltban. Csak az emlékeit megőriznem. És, igen fáj nagyon fáj. Hogy sírok, mikor a gyerekek nem látják. Igen. Persze ez sem könnyű! Úgy igazán ez sem megy mert a feladat mindig jelen van amit az adott pillanatban kell tenni. És ez jó mert lefoglal. 
Nem értem! Valaki azt mondja szeret, azt mondja én vagyok az igazi, azt mondja rólam álmodik. Valóra vált az álma amikor nem csak a barátság köt össze. 
De az élet úgy dobja, hogy nem lehet egyenlőre több, mint a lopott percek órák. 
Én tehetetlen érzem magam, hisz szabad vagyok itt vagyok befogadó képes vagyok. De ő nem. neki tenni kell, hogy szabaddá váljon.
Amikor azt mondom tegyél érte, azt mondja nem lehet. Azt mondja ne sürgessem. Csak várjak mert egyszer majd ha elég erős lesz elég bátor majd tesz. Persze folyamatosan tesz, de olyannyira apró lépések, ami semmire nem ad biztos képet. Csak arra, hogy várni várni várni és várni. De meddig teszem fel a kérdést. Jön rá a válasz nem tudom, csak ne sürgessem. Majd mondom én nem sürgetem, de mégis meddig tart a hiány a vágy meddig éljünk még csak ebbe. Azt mondja nem tudja, csak ne sürgessem. Mondnom én, de ha csak ülök és nem teszek semmit csak várok, és várok a saját hajóm elsüllyed. Mégis arra azért csak kaphatnék egy konkrét választ, hogy vele megyek-e tovább avagy sem. Perpill nem, és ha ez nekem így nem jó megérti. Mondom, én tenni szeretnék hogy ne így legyen. De ő nem. 
Korábban észre kellett volna venne ezeket a jeleket. Hogy ő erre még nem kész. Csak a vágyainak él, hogy talán nem vagyok elég fontos, hogy jobban harcba szálljon értem. Nem tudom. Nem tudom. Azt hiszem soha nem tudom meg. De már lehet nem i oly fontos. 
Csak le kell zárnom, hogy ily csúnyán lett vége. Hogy egy telefon beszélgetés hozta ki belőle a végső döntést, hogy még neki van elege az igazságból. És még ő nem bírja tovább. De mit?? Fogalmazódik meg bennem. De rájövök, hogy tulajdonkép saját döntését nem bírja elviselni a saját tetteit nem bírja tovább. Hogy nem veszi észre? Mert képtelen rá. Mert kényelmes. Mert nem kell bele energiát beleölni.
Az, hogy ezt így leírtam, most más. Hogy könnyebb? Hát nem. 
De már régóta tudom el kell engednem. A jelen van és a jövő. Így egyedül öten. A lányok és én. 
Szóval így indultam neki egy jól végződött hétvégének. 

2012. július 24., kedd

Meddig?

Bejegyezte: Anya dátum: 11:26
Megfulladok! Úgy érzem fojtogatnak. Mintha a mellkasom be akarna szakadni! De meddig? A videó feltöltője leírt mindent. Így hát no comment . Most csak rám tör a bőgés. Meg kell történnie. Ki fogok mászni a mocsárból amibe derékig el vagyok merülve.

2012. július 23., hétfő

Hétfő

Bejegyezte: Anya dátum: 10:45
A hétvégém nem úgy alakult ahogy azt eredetileg elterveztem. Ennek ellenére nem volt rossz. Szombatot szinte egész nap fogadott anyukámmal töltöttem. Reggeliztünk, majd majdnem délig pletykáltunk. Majd mindenki ment egy kicsit a saját dolgára. 13 óra után ismét együtt voltunk, mert ebédeltünk egyet. Ismét pletykáltunk egy nagyon. Majd megint egy kis szünet következett. Itthon ezalatt az idő alatt úgy csináltam mint aki csinál is valamit. Majd hamar eljött az este amikor újra együtt töltöttük az időt, hogy fiának - fogadott öcsémnek - lángost süssek. Megint pletyiztünk egy kicsit, de már nem sokat, mert öcsi a buszon volt már hazafele tartva. Vasárnap nem voltam túl jó passzba délelőtt, majd beindultam egy kicsit és megcsináltam egy jó pár dolgot. Volt időm egy gondolkodni. Nekem nem szabadna. De döntést kellett hoznom. Rájöttem, hogy ahogy most vannak a dolgok nagyon nem jó és veszélyes is. Nagyon sokat bukhatok,  ha ez így megy tovább. A döntésemről majd később írok talán. Ki kell forrnia magát. 
És ma itt a hétfő! :) Utolsó teljes hét amikor még gyerekek nélkül vagyok. Igaz már nagyon nehezen viselem a hiányukat. De tudom kell ez, hogy nincsenek itt. Ezen a héten túl kell esnem a lakás rendbe rakásán, hogy minden apró tárgy a helyén legyen. A motivációs táblácskák, és a jelek  el legyenek készítve fel legyenek ragasztva a helyükre. A tanszerlistát meg kell vennem. Hát mit ne mondjak nagyon húzós a három gyereknek. 
Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy egy kis reklámot adjak magamnak. 
Ugye elvégeztem a Reiki I. -et Tamásnál :) 
Így tudok kezeléseket adni már én is. 
Akinek felkeltettem az érdeklődését, jelentkezzen bátran. 

1 kezelés ára: 1000 Ft. Egy kezelés 1-1.5 óra. 
Várok minden kedves érdeklődőt. 
Érdeklődni e-mailben



2012. július 21., szombat

Nem értem!

Bejegyezte: Anya dátum: 10:41
Már nem bírom magamba tartani, mert kezdek tőle felrobbanni. és ha nem adom ki magamból, akkor bele fogok őrülni. 
A facebook üzenő falán akadtam bele ebbe: Visszatérés a munka világába - anyaként. Felcsillant a szemem, hogy talán nekem is lesz egy lehetőségem anyaként újra munkába állni. Gyorsan megnéztem az oldalt mit is kell tennem annak érdekében, hogy anyaként újra hasznos tagja lehessek a társadalomnak, és tudok egy kis bevételt produkálni, hogy többé ne kerüljek olyan helyzetbe, hogy kikapcsolják az áramot, és már egy hete nincs kimenő hívásom. 
Hát ezzel találtam magam szembe: Diadal mindenkinek. Mit ne mondjak dühös lettem egy picit. 
Itt vagyok, anya vagyok, egyedül maradtam velük. Munkába állni nem tudok, mert a gyerekek miatt elutasítást kapok. A főállású anyaság miatt csak részmunka időbe lehetséges. Váltott műszak nem jöhet szóba, mert a gyerekek még kicsik ahhoz, hogy egymásra bízzam őket. Így marad a következő idő intervallum: 10-14. Nem találtam meg még azt a munkahelyet, ahol ebben az időpontban tudnak engem bejelentve alkalmazni. 
Ezért felcsillan minden olyan lehetőségen a szemem, mint ez is itt. De ez sem munka. Ez is egy lehetőség, ami azzal foglakozik, hogy lelkileg rendbe tedd magad, és tudjál fókuszálni a munkára, vagyis a munkakeresésre. Mert, mi anyák bele tudunk gyöpülni az anyaságba, és egy idő után már befelé kezdünk fordulni. Amitől úgy leül az ember, és nem tesz semmit. Csak végzi  a napi rutint, de már azt sem úgy, ahogy előtte, vagy keres egy olyan elfoglaltságot, amitől úgy érzi, kiszakad abból, amibe van, majd rádöbben, hogy egész nap azt csinálta, és jön a lelkiismeret furdalás, hogy nem végzett házi munkát, ami nem jó  mert a gyerekeket el kell látni. Csak már ezt sem csinálja az ember, szívesen mert már bele van fásulva, fáradva monoton. 
Aztán jön egy reménysugár. És azért lettem dühös, mert sem olyan lehetőség, amitől nekem bevételem származna. 
Nincs bevételem.  Csak a gyerek utáni járadék, ami elmegy a hitelemre. Nincs más bevételem. Hogyan adjak ki bármennyi pénzt arra, hogy először képezzem magam, hogy majd egyszer, ha olyan állapotban leszek, hogy jól tudok munkát keresni. Ami nem biztos, hogy hamar bekövetkezik. 
Kérdem én, addig, amíg én azzal töltöm az időmet, hogy felhozzam magam egy állapotba, addig ki csinálja meg a házimunkát, ki foglakozik a gyerekekkel? Miből fizetem a költségeimet. Amikor egyedül marad, az ember akkor nem tud magával foglalkozni. Nincs rá olyan lehetőség. Hisz az anyaság, gyereknevelés, gyerekek ellátása nem véges nem lehet lerakni. Nem tehetem meg, hogy amíg én magammal foglalkozom, addig nem viszem le a gyereket a suliba, nem mosom, ki a ruháit nem készítek neki enni.
Ennél a pontnál sokan gondolhatják azt, hogy én vagyok a buta, hogy magammal nem foglalkozok, mert pont ez lenne a fontos, hogy el tudjam látni őket és legyen erőm tovább nevelni őket.
Kérdezem mikor, amikor egy 24 órából áll. Ha az anyaság 24 órás feladat, és a vele járó össze munka 24 órás elfoglaltság, melyiket ne csináljam meg magamért? Lehet, hogy rosszul látom, és valóban nem jól csinálom. Sőt soha nem mondtam, azt hogy most jól csinálom. Pontosan tisztában vagyok azzal, hogy rengeteget kell tanulni egy anyának, ahhoz hogy minden jól menjen. 
Egy picit az az érzésem, amikor sorra akadok bele ilyen lehetőségekbe. Minden esetben ez van: gyere majd mi segítünk, fizess be valamennyi pénzt, és akkor majd egyszer ha ügyes vagy akkor hamar találsz munkát és hamar lesz bevételed. Kérdezem én nemes egyszerűséggel. Nincs bevételem. Viszont szeretnék munkát, amitől lesz pénzem. De munkát azért nem találok, mert egyedül álló anya vagyok. Hozhatnék egy olyan döntést hogy jó rendben, mert már úgy érzem nincs más reményem, elveszem a villanyszámlára szánt pénzt kockáztatok max kikapcsolják megint a villanyt, ami túlélhető, hiszen ha belevágok lesz majd munkám, és lesz bevételem, amiből ki tudom fizetni a tartozásaimat. De van erre olyan garancia, hogy ezt a kockázatot be tudjam vállalni??? Ha meg megteszem, és azért mert magamra szántam a pénzt és emiatt kikapcsolják, a villanyt akkor jön a hatóság, hogy én veszélyeztetem a gyerekeimet. Akkor hogyan merjem bevállalni ezt a kockázatot?
Olyat még sehol nem láttam, ahol ez van: gyere, segítünk, és mivel olyan helyzeted hogy nincs bevételed ezért most ne fizess. Mivel mind a két félnek az érdeke, hogy pénz legyen. Ezért minél hamarabb segít munkát találni, olyat ahol nem utálnak, és nem néznek csúnyán, mert van gyerekem, akiről gondoskodnom kell, és nem utálnak a miatt sem, hogy egyedül maradtam velük. Nem azt szeretném mindezzel mondani, hogy nem szeretnék fizetni egy szolgáltatásért. Csupán azt, hogy mivel nincs bevételem, esélyem sincs ilyen és ehhez hasonló lehetőséget megragadni.
Tehát marad minden ugyanúgy. Magam keresem, a munkát magam küldöm az önéletrajzot. Egyedül dolgozom fel a kudarcaimat kisebb nagyobb sikerekkel. És a végeredmény, nekem továbbra sincs munkám, nincs bevételem. Ugyanúgy alkalmanként kikapcsolják a telefonom, stb. 

2012. július 16., hétfő

Gány

Bejegyezte: Anya dátum: 14:26
Ma ki gányoltam a hűtőmet. Így, hogy nincsenek itthon a csajok magamért nem főzők. Igaz kapok kaját innen onnan. De egyedül nem eszem meg az akkora adagokat amekkorákat kapok. Van olyan nap amikor egyáltalán nem eszem. Ez leginkább akkor van amikor nem kapok kaját. Olyankor 3 tejes kávé azt jól is vagyok.
De most legalább a hűtőmben  rend van. Sok minden nincs benne. :) De bejárhatnak a pingvinek ha hidegre vágynak. :)



2012. július 14., szombat

A hátam

Bejegyezte: Anya dátum: 9:08
Így szombat reggel ismét arra bírtam felébredni, hogy nem bírom a fekvést. A hátam annyira beáll, hogy alig bírok megmozdulni. Már járok a mi tánctanárunkhoz Andi nénihez erősítő tornára. Hol Pilates van hol gumi szalaggal dolgozunk. Mindig ami épp..... De a legfontosabb ami minden alkalommal jelen van, az a tartás fontossága. :) Mondanom sem kell meg bírta állapítani, hogy a gerinc tartó izmaim totál tropák, így semmi csodálkozásra nem ad okot hogy kb. minden másnap arra ébredek, hogy nem tudok megmozdulni.



2012. július 13., péntek

Még élek :)

Bejegyezte: Anya dátum: 0:31 0 megjegyzés
Igen régen írtam már ide! Nagyon sok minden történt velem azóta. Többször megfogadtam, hogy tovább folytatom eme tevékenységem. Nem sikerült :( Sokszor voltam mély ponton.Annyira, hogy élni sem volt kedvem. A gyerekek tartanak még életbe. Írok egy blogot apukámnak/ról. Úgy írom mintha levelet írnék neki amibe megírom, mi van velem. Tudom, hogy valahol látja ezt. Jó volna, ha még élne.
Idei nyaram első fele hosszúnak mondható. Nincsenek gyerekek, ugyanis apuka a nyár első felét igényelte. Így már majd egy hónapja egyedül. Ami jó is mert az évből 10 hónapot töltenek velem, ami igencsak kiveszi az energiámat. Az ember azt gondolja, hogy na majd most megteszem mindazt amit gyereke nélkül lehet. De nem mindig van olyan más ami elveszi a figyelmet. És túl lazán veszi az ember, mert jaj de ráérek még van még idő. Az viszont nagyon jól tettem, hogy a mi tánctanárunkhoz Andi nénihez eljártam erősítő tornára. Ez kell az én gyenge hátamnak. Egyszerűen rászoktam. :))
Viszont történt egy nagyon jó dolog is velem! Rászántam magam és elmentem egy Reiki I tanfolyamra Tóth Tamáshoz. Isteni volt :) Azóta más lettem. Még van hova fejlődni, de elindult egy folyamat. :))
Azt hiszem innen folytatom, mert már fáradok....

2010. december 9., csütörtök

"Nekifutás"

Bejegyezte: Anya dátum: 8:43
Ismét nekifutok a blogom írásainak! Az a tervem, hogy legalább 2 naponta nekiülök és megírom mi történik velünk! Ehhez semmi más dolgom nincs, mint belehelyezni térbe és időbe a dolgokat. Be kell, hogy valljam nem lesz olyan egyszerű, de legalább az elhatározás megvan, és szerepel a teendő listámban! Ami azért már haladás részemről. :))
Így mára ez a rövid szösszenet maradt. :)

2010. július 23., péntek

EZ+AZ

Bejegyezte: Anya dátum: 13:42 0 megjegyzés
Történt ez+az! Először is nyár van! Melegmelegmeleg!
2 gyermekem a Balatonon hűsöl, 1 a bölcsibe pancsol, ugyanis kész lett a pancsolójuk - nagyon komoly -, 1 pedig az apukával dolgozni jár. Én meg keringetem a meleg levegőt, azt gondolván így egy kicsit jobb lesz :)
Elballagott a gyermek az oviból, így készülhetünk a sulira: ágy, íróasztal, táska, toltartó, füzetek, könyv.....a felsorolás végtelen..... :o Tudom, hogy az ágy nem tartozik az iskolai kellékekhez, de le kell cserélni azt is.
Túl vagyunk egy csoport búcsúztatásán, ugyanis a második leányzó nem megy még iskolába. Ő is ráhúz még egy évet. Volt egy jó kis évzáró mulatságunk. Szegény Nikike, elmegy iskolába a legjobb barátnője :( Majd csak túléli valahogy. Azért szerencsére sokan szeretik őt. :)
Kissé átalakult a családi állapotunk. Erről majd egyszer.....
Kissé a lakást is átalakítottuk. És ez még csak a kezdet. Tervben van véve a falbontás, bútorok gyártása, burkolás, festés...és ezt is sorolhatnám.... Jól fog kinézni. :) Nem egy szokványos lakótelepit szeretnénk gyártani.
Nagy munkában vagyok éppen. Számítógép takarítás-belsőleg-képek videók irományok. Van rendesen.
Így röviden összefoglalva ennyi :)

2010. február 9., kedd

Csiribiri 2009

Bejegyezte: Anya dátum: 1:20 0 megjegyzés
Ott voltunk 2009-ben ezen a koncerten. Egy téli nap volt. Mikor megérkeztünk akkor láttuk, hogy kint van egy csomó kamera. Ekkor döbbentünk rá, hogy film készül belőle. :) Kingus egész koncert idelye alatt a színpad melletti helyet őrző néni mellett volt, és segített neki a gyerekeket terelgetni. Így mindig pont a színpad előtt kolbászolt.
A Hegyi tolvaj számban 0:37kor látható, a Károgós számban 2:52kor jól látszik a néni gugol, és épp beszél a Kingushoz. A Csirirbiri számban pedig 0:22kor ismét a néni mellett sétál el, és közben megy a színpad felé tapsolva. És hogy ez most hogy jutott eszembe?! Hát mert kb. 2 hete mikor Barbi a mamánál volt akkor a mama elvitte őt, és megnézték ezt a filmet miközben a többiek itthon voltak velem. És ez olyan igazságtalan. És most olyan igazságtalan korszakomat élem. Minden olyan igazságtalan.

















2010. január 20., szerda

Harc az idővel

Bejegyezte: Anya dátum: 10:03 0 megjegyzés
Semmi másra nem vágyom, mint arra, hogy végre utolérjem magam. Megint az idő fogságába estem. :(  Szabadítson ki valaki.........



2010. január 10., vasárnap

Anyai örömök :)

Bejegyezte: Anya dátum: 22:09 0 megjegyzés
A sok megpróbáltatások után úgy gondolom, megérdemlem, amit ma kaptam a legnagyobbik lányomtól.
Este a vacsora előkészítése közben Barbara a következőt mondta:

Barbi: - anya én, azért szeretlek téged nagyon, mert olyan sok mindent megteszel értünk.
Én: - köszönöm kicsim nagyon jól esett. - Majd kapott egy puszit - és ezt mondta neked valaki? - tettem fel a kérdést
Barbi: - nem anya kigondoltam
Én: - köszönöm drágám

Majd ezt hallván Niki lányom is mondott nekem szépeket, és tőle is meg Kingától is megkaptam, hogy szeretlek anya. Pipike (Alexandra) is a maga kis nyelvén magyarázott nekem.

BUÉK

Bejegyezte: Anya dátum: 21:52 0 megjegyzés


Minden kedves blog olvasómnak sikerekben, gazdagságban, jó szerencsében, örömökben, szerelemben, sikeres blogolásban, és még sorolhatnám.............gazdag boldog újesztendőt kívánok.
:)
Idei fogadalmam az, hogy rendszeresen szeretnék blogolni. Szeretném mind 6 blogomat rendszeresen írni.
:) :)

2009. július 23., csütörtök

Idézetek...

Bejegyezte: Anya dátum: 0:43 0 megjegyzés
"GYERMEKET SZÜLNI A VILÁG LEGCSODÁLATOSABB DOLGA, HA EGY NŐ ÚGY ÉRZI VAN KINEK, VAN HOVA, ÉS VAN MIBŐL, AKKOR NEM KOR KÉRDÉSE A DOLOG."
"Ha valakit igazán szeretsz engedd el. Ha visszajön hozzád, örökre a tiéd marad.De ha nem, akkor soha nem is volt igazán a tiéd."
"A szerelem nem egy, hanem az egyetlen lehetőség, hogy boldogok legyünk." (Francoise Sagan)
"Az igazi szeretet tettekben, és nem szavakban nyilvánul meg." (Filippinó közmondás)
"Nem azért szeretlek, aki te vagy, hanem azért aki vagyok melletted." (Gabriel Garcia Márquez)
"A szereteT hiányát az ember soha nem pótolhatja; ám a szeretet minden mást pótol." (P. Matteo)
"Egy kapcsolat igazi próbája, hogy bár nem értünk egyet, nem eresztjük el egymás kezét," (Alexandra Penney)
"A nőket a szerelem nemcsak érdekessé teszi, hanem meg is szépíti. A nő akkor szép igazán, ha boldog, és akkor boldog, ha érzi, hogy szeretik." (Pippl-Rónai József)
"Akiért érdemes meghalni, azért élni kell."

2009. július 6., hétfő

Fog és első nyári élmény

Bejegyezte: Anya dátum: 16:38 0 megjegyzés
Újabb fogról tudok beszámolni. A előző bejegyzésem után csak 2 nap telt el mikor ismét felfedeztem egy újabb fogat. Tehát 2009. július 3.-án észleltem, hogy kínt van a jobb alsó 3as is. Lassan meg lesz mind. Örül :))
Barbi és Kinga már majdnem egy hete nyaral. Már nagyon hiányoznak. Barbival beszéltem telefonon és le se lehetett lőni annyit mesélt. Jól érzeték magukat. Állítólag ma jönnek haza. De ez a mi családunkban nem olyan biztos. Bármi megtörténhet. Na nem rossz csak épp maradnak még valahol. Azé be kell valljam jó, hogy csak ketten vannak itthon. Mondjuk a kisebbekkel kicsit több a feladat. Nikire viszont nagyon büszke vagyok olyan nagylányosan csinál meg mindent egyedül.
A fellépésről készült komolyabb videóval felvett cd. Ebből is kivettem Barbi legújabb táncát. Más kamera állásból, és a kép is egy kicsit jobb.
Íme a videó:)

2009. július 1., szerda

Fog+első lépések

Bejegyezte: Anya dátum: 14:35 0 megjegyzés
A múlt hét kedden (2009. június 23.) ültem az Alexandrával és épp játszottunk valamit. Persze ő hatalmasakat kacagott. Szerencsére pont akkorákat, hogy telibe láttam a felső fogsort. Meglepődve tapasztaltam, hogy kint van mind.tehát a felső sor így néz ki. KB egy-másfél héttel ezelőtt bújt ki bal3-as majd a jobb3-as. Majd ugyebár ezen a napon tapasztalon, hogy kint van mind a két oldalon a jobb4-es és a bal4-es. Előbújásuk legvalószínűbb dátuma június 21.
A másik nagy esemény amit már nagyon vártunk. Végrevégre stabilan járunk. Egy hete már a lakásban is jön-megy. Nem kúszik 4kéz láb. Megymegymegy mindenhova. És már ha lemegyünk, akkor gyalog megyünk. Amibe most az a szép, hogy rá kell számolni az ő kis séta idejét is. Mert most mindenhol megállunk, pl.: leveleket tépkedni, kerítés mellett, és természetesen nem arra szeretne menni amerre kell. Ha pedig az elindulásról érdeklődők, simán rábólint, hogy anya én innen márpedig nem megyek sehova. Így a sétáink ideje meghosszabbodik, de ő legalább élvezi. :)

2009. június 14., vasárnap

Fellépés :)

Bejegyezte: Anya dátum: 16:30 1 megjegyzés

2009. június 7-én volt a Lendület Tánc Klub év végi nagy előadása. Jubiláló műsor is volt egyben, hiszen most ünnepeltük, hogy Andi 15 éve kezdett bele. Megjegyzem nagyon jó, hogy anno belevágott ebbe a dologba. Nagyon szépeket alkotnak a gyerekekkel.
Barbarám, drágám idén már elkezdte a fellépéseit, hiszen 3 éve táncol már. Ezen az előadáson táncoltak egy új táncot. Annyira szép, a zene is ott van, és annyira ügyesek. Hihetetlen, ahogy egyszerre csinálják. Pedig 6-7 évesek. Tessék kérem gyönyörködni!

2009. június 6., szombat

Zene az kell

Bejegyezte: Anya dátum: 18:33 0 megjegyzés

Ma egy olyan csodában lett részem, amire régóta vágytam! :)
Barbara ma tért haza a pénteki próbából. Mama mesélte, hogy a műsor, amit előadnak az valami csoda lesz. A végén ezt a dalt fogják elénekelni.
Azért, hogy gyakorolni tudjuk, megkerestem a youtube-n. Tudtam, hogy fent van, mert már egyszer ráakadtam, de nem a Kulka előadásában. De ma az ő előadásában találtam rá. Ez valami csoda!
Elő történet: amikor annó a Szomszédok produkcióban dolgoztam, akkor az egyik forgatáson Kulka Jani ült a folyóson, és ezt a dalt dúdolta. Voltam olyan szerencsés pont akkor arra járni, és megálltam meghallgatni. Egyszerűen annyira megfogott akkor a hangja, hogy azóta arra vágyom, hogy megnézzem az ő főszereplésével a Valahol Európában darabot.
Na ezért csodálatos, hogy rátaláltam erre.

2009. június 5., péntek

Hosszú 7vége

Bejegyezte: Anya dátum: 15:02 0 megjegyzés
Rövid volt ez a hét. Ugyanis hétfőn volt pünkösd, ma pedig nevelés nélküli munkanap. Így hétfőn és ma is itthon punnyadunk.
Én meg zsibbadok lefele. Bár Barbikám nincs itthon :( Ugyanis ma van a főpróbája a vasárnapi fellépésre. Csak este vagy talán holnap fog hazatérni.
Így viszont az itthon maradtak unatkoznak és csak teszik maguk jobbra balra. Ma én sem vagyok kirobbanó formába. Ismét megfordult a "hold". Emiatt nehezebben viselem a dolgokat. És az idő sem olyan eddig. Meg aztán telis tele vagyok melóval. De sebaj a mai nap java már elment. Már csak holnapi nap. Vasárnap nem vagyok itthon kora délutántól estig. Így csak az fog bosszantást okozni, hogy a munkáim állnak. És fontosak lennének naon.
Na jó itt most abba is hagyom, mert ez most olyan panaszosra sikerált. De ma ilyen napom van. :D.

2009. június 3., szerda

Gyereknap

Bejegyezte: Anya dátum: 23:05 0 megjegyzés
Volt egy hosszú hétvégénk. Mivel most hétfőre esett pünkösd is. Jó hamar itt volt. :(
Bár az idő nem volt túl napos sőt! Mikor még itthon készülödtünk napos volt az idő. Elkészültünk, és ahogy kiléptünk a kapunk elkezdett esni az eső. Sebaj, mi azért elmentünk. Ismét a Vasúttörténeti parkban volt minimaxos buli. Természetesen volt Alma koncert is. Mi arra mentünk el. Mivel egyedül voltam a lányokkal, így megbeszéltük, hogy megnézzük Gábor bácsit, megkapják az új cd-t, és nyomás haza. Aranyosak voltak , és megértőek. És nem volt hiszti mikor el kellett indulni haza. Bár volt némi próbálkozás, de nem komoly. Hazafele találkoztunk kisMarcival is. Niki csoport társa. Vele még rohangáltak egyet az esőben, de csak a kapuig.
Az Alma koncert megint fergeteges volt. Van egy új cd-énk is. Amit természetesen dedikáltak is nekünk. Barbi még puszit is adott Gábor bácsinak. És van egy tollam amivel Gábor bácsi dedikált. Ugyanis ez úgy volt, hogy mikor Gábor bácsi lejött a színpadról, rajongói már nagyon várták. Alig, hogy fújt kettőt, ivott egyet, és máris dedikálni indult. Persze tollatt nem hozott oda magával. Erre tőlünk rajongóktól kért egy tollat. Azt én voltam a leggyorsabb aki előkapott egy tollat a hátibatyújából. Aláírt vele néhány cd-t, és csak utána kaptuk vissza.
Szerencsésen oda is értünk, és szerencsésen haza is jutottunk.
Most pedig állandóan az új cd-t kell hallgatni. :)

Adatvédelem

Írásaim, fotóim kizárólag az írásos engedélyemmel közölhetőek más oldalakon, vagy nyomtatásban. Ez alól kivételt képeznek azok a gyűjtőportálok, ahol nem közlik az egész írást, csak annak első pár sorát, és a folytatást a blogom megnyitása után olvashatja az olvasó.
 

Jbabák blogja Template by Ipietoon Blogger Template | Gift Idea